Auburn 851

 Jöjjön most ezen a szép kora-őszi napon néhány olyan kép ahol kék az ég, harsányak a színek és egy igazi autóritkaság a főszereplő...

.

 ...az hogy ritkaság, nem is fejezi ki igazán azt, mi is szerepel a képeken.

Ez az autó egy igazi nagyágyú !
Nagyágyú azokból az időkből amikor még Amerika volt az autógyártás centrumában, amikor még ott (is) készültek igazi luxusautók csúcsteljesítménnyel, világszínvonalon.
Egy olyan típus aminek egy (feltöltős  - supercharger) példányával Ab Jenkins 1932-ben 100 mérföld/órával repesztett a Bonveille-i sóstó kiszáradt medrében, sebességrekordot felállítva a széria autók kategóriájában.
Egy olyan autó aminek már akkoriban 12 hengere öblögetett le a naftát hogy füsté váljon. És végül, de nem utolsó sorban ,- ez egy olyan autó amiért manapság a fanatikusok képesek megadni negyed, de nem ritkán félmillió dollárt is....igen, usa dollárt (...)

Földön-vizen : Kacsahajók

 Háborúkban  rendszeresítették ezeket a járműveket melyek napjainkra már békés batárrá szelídültek, tarkán és vidáman, fizetős turistákat szórakoztatnak.

DUKW (USA -1942) :

A General Motors (GM) fejlesztette ki ezt az egyedülálló járművet 1942-ben. Annak ellenére, hogy akkoriban szkepticizmussal fogadták az új járművet,  létfontosságú eszköz lett amelyek fontos katonai műveletekben kaptak szerepet a második világháború idején. Mint kétéltű járművek - képesek működni mind a szárazföldön és a vízen - a Kacsa szállította az amerikai csapatokat és kellékeiket a nehezen hozzáférhető helyekre. A Dukw leghíresebb katonai alkalmazása a történelmi D-Day invázió volt 1944 június 6-án  Normandiában, (Franciaország) ahol 2000 db ilyen járművet használtak a partraszálló csapatok.

utasokat vár egy DUKW

 És hogy hogy lett kacsa ?
Hát így : A jármű korabeli és hivatalos műszaki megnevezése DUKW, amely a szokásos katonai felszerelések, eszközök funkciós kódbetűinek sorából állt össze.
D = 1942 (a fejlesztés éve)
U = kétéltű,
K = elsőkerék-meghajtás,
W = a hátsó kerék hajtás.
Azonban amerikai katonák szeretettel becézték a járművet Duck-nak, ami rajta is maradt és mára már az összes többi ilyen jellegű kétéltű járműveket is ezen a becenéven illetik.

LARC-V  (USA-1963) : 
 Szintén amerikai, szintén kétéltű csapatszállító jármű. A prototípust 1959-ben készült el, a sorozatgyártás 1963-ban indult. A típus részt vett a vietnami háborúban, de 1982-ben az Argentin tengerészgyalogság is ezt használta a Falkland-szigeteknél. A LARC-V hajóteste alumínium, meghajtásról egy 375 lóerős John Deere turbódízel motor gondoskodik a végsebessége 22 mérföld óránként szárazföldön (4x4) és a nyolc és fél csomó a tengeren, hajócsavar segítségével. Terhelési kapacitása öt tonna volt.

LARC-V


Napjainkban használatos LARC-V kacsahajók testközelből :  

szemtől szemben

 
a flotta várja a csapatokat : nem, nem katonákat, turistákat

itt jól megfigyelhető a 375 lóerős John Deere motor

.....kis kacsa úúúúszik....






*********************************************************

Amennyiben felkeltette a cikk az érdeklődésedet ebben a témában  ITT  olvashatsz egy német boxermotoros kétéltűről is, ami szintén egy technikatörténeti ikon ! 

*********************************************************************

A makrancos "C" Ascona (harmadik rész)

Egyszer régen, volt nekem ez az Asconám. Ritka, kétajtós változat, 3 sebességes automata váltóval. Nagyapai örökség, több mint húsz évig a családban, stb, stb.
Szerettem volna ha ott is marad, szerettem volna megtartani, találkozókra, túrákra járni vele, de végül túl sok volt már otthon az öreg vas, mennie kellett. Egy vidéki kereskedésbe került, így elvesztettem vele kapcsolatban a fonalat



Meg is írtam ezt annak rendje és módja szerint amikor még "friss volt" nálam, itt  elolvashatod

Majd egyszer csak ismét felbukkant az életemben és ezt követően kicsit azon szomorkodtam hogy talán nem pont olyan sors jutott neki amire én gondoltam
itt elolvashatod

Aztán most a nyáron ismét jött egy levél, Bencétől.
A motor mégis csak megúszta, nem kellett cserélni (az automata váltót addigra már lecserélték) egymást váltják a különböző felniszettek az autón, viszont az öreg vas rövid, de napi használatban van és szereti, ápolja gazdája. Végül is, ez a lényeg nem? Nem lett belőle (még?) veterán, viszont hobbiautó státuszú, de rendszeresen használt hű társ igen. Gratulálok, csak így tovább ;-)

Ismét Ferihegyen a Li-2

 Ferihegyen, ma reggel erre a látványra kelt a nap:

Magáról a  (Liszunov) Li-2-ről sok újdonságot már nem is tudnánk mondani. A világ egyik legsikeresebb repülőgéptípusának, a Douglas DC-3-nak licence alapján gyártották a  Szovjetunióban, azon kevés dolgok egyike volt amit a Szovjet mérnökök nem lekoppintottak, elloptak, hazahurcoltak, stb hanem valóban licencdíj fejében, 1936-ban megvásárolták a gyártási jogot :-)
Több helyen módosították az eredeti terveket, mielőtt hozzákezdtek volna a gyártáshoz. Más, kicsit gyengébb  lett a motor is, ezért csökkent az emelkedőképessége és kisebb volt a végsebessége a Szovjet típusnak. A Li-2 volt a II. világháború utáni magyar polgári légi közlekedés első repülőgépe a MALÉV elődjénél a MASZOVLET-nél (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) 1946-ban ezzel a típussal indultak be előbb belföldi és nemzetközi járatok. A MALÉV ezt követően 1964-ig üzemeltette a Li-2-eseket, melyek a forgalomból kivonás után a légierőhöz, a sportrepülésbe (MHSz). A honvédség 1975-benvonta ki végleg hadrendből a típust.

.

.

A GOLDTIMER alapítvány által talpra állított és üzemeltetett példány  a világ jelenlegi egyetlen repülőképes Li-2 repülője, ezért is nagy öröm minden olyan pillanat amikor a repülés szerelmesei találkozhatnak vele, főleg itt és most Ferihegyen az egykori "törzshelyén". Budaörsön rendszeresen látható és repülőnapokon, rendezvényeken akár még kipróbálható is, de ez most más. Ismét a ferihegyi betonon, ismét az 1-es Terminál tornyainak árnyékában. 

.

.

Az idén nyári Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat keretein belül a Goldtimer Alapítvány és a ferihegyi repülőgépes-skanzent üzemeltető Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft összefogásából született az ötlet hogy jöjjön az öreg madár ismét vissza Ferihegyre, ott öreg, korabeli Ikarus buszok szállítsák rá a kedves fizetős utasokat és lehessen vele menni egy sétarepülést Budapest fölött. Mondanom sem kell, hatalmas volt a siker, a limitált darabszámú jegyek pillanatok alatt elfogytak. Tulajdonképpen ennek volt ma és holnap is a folytatása,  - ahogy mondai szokták - a nagy sikerre való tekintettel, újra a magasban!

Az indulás és az indítás pillanatai: 

...és röptében: