Útszéli kép - Toyota Land Cruiser J79

 

Update: 

Nem olyan rég írtunk itt a blogon a Toyota Land Cruiser J79 típusról, többek közt megemlítve azt, mennyire elnyűhetetlen, kiváló terepjáró adottságokkal rendelkezik és mennyire népszerű a mai napig is  a Közel-Keleten, Ausztráliában, valamint Afrikában, ahol gazdálkodók, civil szervezetek, ENSZ és humanitárius szervezetek, nemzeti hadseregek és sajnos irreguláris fegyveres csoportok is előszeretettel használják.

Azt is megemlítettük, milyen ritka típus ez a hazai utakon. Nos akkor itt most jól rám cáfolt az élet, itt egy másik példány ráadásul az előző cikkben szereplő autóval ellentétben, ez egy dupla fülkés változat egy igazán autentikus arab rendszámmal :-)

 

Alfa Romeo 8C Competizione

Szubjektív vélemény és csak az enyém, de a modern kori Alfák legszebbike a 8C Competizione. Egy kis névmagyarázat, a 8C mert hogy nyolchengeres és Competizione mert verseny. Ennyi elég is, hogy meggyőzzön minket szenvedélyességéről, stílusáról és időtálló formavilágáról. Egy apró baki azért csúszott a történetbe, az itáliai autóikon tervezése mögött, egy nem igazán olasz csengésű név van, Wolfgang Egger. De tegyük hozzá, zseni volt a hapsi hogy ezt létrehozta és a Ferrari árnyékában ezt áttudta verekedni az Alfa égisze alatt! 

 Az exkluzív sportautót még a 2003-as Frankfurti Autókiállításon mutatták be, de a sorozatgyártását csak 2007-től kezdték meg, mindössze egy évig. Bizony, rohan az idő!  Már több mint másfél évtizede annak hogy, bemutatták ezt a múltat idéző, ám jövőbe tekintő és még ma is gyönyörű, ikonikus sportkocsit. A tervezésekor az Alfa Romeo dicsőséges múltjából merítettek ihletet, s egyben előre is vetítették a márka értékeit. A történelmi utalások már a sokatmondó névvel is elkezdődnek, felidézvén a cég gazdag motorsportjának hagyományait. A 8C kóddal a harmincas-negyvenes években jelölték azokat a verseny- és közúti autókat, amelyek megkapták az akkor forradalminak számító nyolchengeres erőforrást. 

A „Competizione” elnevezés egyfajta tiszteletadás a legendás „6C 2500 Competizione” és a „8C 2900 Competizione” sportkupé előtt. Egy pillanatkép a járműipar két nagy korszaka közötti jelenleg is tartó átmeneti állapotbából, amikor talán utoljára készítettek autómárkák nagy lökettérfogatú, villanyhajtás nélküli erőforrásokat. Amikor a limitált széria valóban limitált és ritkaságot jelent a menetteljesítmény, darabszám és megjelenés terén. Apropó,  azt írtam már hogy,  4,2 másodperc alatt gyorsul fel százra? 

Motorja 90 fokos hengerszögű, 4691 cm3-es, V8-as erőforrás, egy igazi mestermunka. Az öt helyen csapágyazott alumínium blokkos motor megalkotásánál egyszerre volt szempont a kimagasló teljesítmény, a kifinomult működés, a használhatóság közúton és a versenypályán is egyaránt. A sikeres törekvéseket mutatja, hogy a hosszirányban beépített motor nem csak hosszú élettartamú és alacsony zajszintű, hanem teljesítménye is kiemelkedő: 450 LE (7000-es fordulat), a 470 Nm (4750-es fordulaton), leszabályozási fordulatszám: 7500 fordulat / perc. A váltó Transaxle elrendezésű azaz váltó és hajtás hátul, a kis tömegű erőforrást pedig elöl az első tengely mögé építették be, ami így kedvezően növelte az autó sportos kezelhetőségét, stabilitását. 

Az autóra jellemző gömbölyded, mégis sportos vonalak  valamint a  jellegzetes "trilobo" azaz a pajzs alakú, Alfa Romeo emblémát magába foglaló hűtőmaszk és az ezt két oldalról közrefogó további két légbeömlő (azaz a "bajszok") ugyanakkor a későbbi modellek kinézetét is meghatározták, még a kompakt golf-méretosztályú  MiTo is a 8C-től kapta az inspirációt. A nem egészen egyértelmű utód, a 4C is sokat örökölt a "nagytesó" formavilágából. 

Hogy miért nem egészen egyértelmű utód  az apró négyhengeres méregzsák? Nos hát pont ezért, hiába a középre betett 240 lóerős, szerény 1750 köbcentis motorja, ez már egy nagyon más liga volt. De térjünk is vissza gyorsan ennek a posztnak a témaadó autójára a Alfa Romeo 8C Competizione -re és gyönyörködjünk kortalan szépségében még egy, az utolsó kép erejéig, íme:

 

Hatalmas Minik

Ismét egy örökzöld témát dolgoz fel a blog, a klasszikus Minik érdekességeiből  most két igazi különlegességet mutatunk be. Őrült átalakításokból  idáig sem volt hiány, de ez most valami egészen más.

 

 

 

Mini Wildgoose:  

 a Mini alapjára épülő lakóautót az 1960-as években egy dél-angliai cég Sussexben gyártotta gyártotta korlátozott darabszámban. Elgondolásuk szerint, kifejezetten nyugdíjas házaspárok voltak a vevői célcsoport.  

 A lakóautóhoz egy BMC Mini furgonra volt szükség, majd egy átalakító készletre, amely kiviteltől és felszereltségtől függően 445 angol fonttól egészen 601 fontba is kerülhetett, de a kompletten, átalakítva is megvásárolható volt a jármű, - azt már csak mi tesszük hozzá -  lustább vagy kevésbé ügyesebb nyugdíjasok részére :-) A Mini Wildgoose átalakításával az étkezőben négy ülőhely volt biztosított, amely franciaágyá is széthajtható volt. A felszereléshez még, függönyök, kis szekrények és víztárolók tartoztak. Az autó végsebességét 70 mph (112 km/h) határozták meg, de a 80 km/h-s utazósebesség valószínűleg reálisabb volt.

 Morris Mini Ice Cream Van:

Az Egyesült Királyságban jellemzően kétféle fagylaltszállító kialakítás volt a jellemző. Egy "kemény furgon"  amely gombóc fagylaltot árusított és csak fagyasztóval volt felszerelve, valamint a  "puha furgon" amelyben van fagyasztó, tálaló fagyigép is a csavart fagyihoz. A brit éghajlat miatt egy fagylaltos furgont nyereségesen üzemeltetni csak a nyári szezonban nagyon nehéz volt, ezért egyes fagylaltszállítók más termékeket, például chipset, hamburgert vagy hot dogokat is árultak .járműveikből az év más időszakaiban.

A számos Mini átalakítások közül amelyek évtizedeken keresztül jellemzőek voltak, talán az egyik legaranyosabb az egyedi megjelenésű Mini Ice Cream Van. Noha a Mini fagylaltszállító-ötletnek többféle változata is született, egyik sem olyan híres, mint ez az ikonikusan kidudorodó tetővel rendelkező változatok. A Cummins cég építette őket, akik az 1970-es években alkották meg ezt a különleges furgont. Az alapító Sid Cummins a Minit választotta, mivel ez volt a kézenfekvő megoldás egy kompakt és megfizethető fagylaltkocsihoz. Ez a Mini Ice Cream Van új otthonra talált a BMW Group Classic örökséggyűjteményében, ahol ezek a fényképek is készültek.