Próbakör / teszt : Kawasaki Eliminator

......a Terminátor rokona ?

  
...ez a példány biztos nincs rokonságban a "vasemberrel", bár tagadhatatlanul van ereje, de pusztítónak nem neveznék egy 400 köbcentis motort. Viszont stílusos és még ma is jóvágású vas.


A Kawasakinál az Eliminator család a nyolcvanas évek közepén született. Létezett belőlük  250-es, 400-as, 500-as, 600-as, 750-es, 900-as valamint ezres, és 1100 köbcentis változat is. Gyakorlatilag a teljes palettát lefedte a típus, ahogy a piaci igények kívánták. A típus szóba hozatalánál gyakran felmerül, le a kalappal a japán tervezők előtt hogy (már) a nyolcvanas években elő mert rukkolni egy ilyen géppel, ami küllemét tekintve chopperes, viszont a brutális hajtóerőt főleg a nagyobb köbcentis példányoknál képes felmutatni a sportgépekhez tervezett (Kawasaki GPZ) 6 sebességes, sornégyes, vízhűtéses erőműnek köszönhetően. 

.

.

.

.

Kawasaki Eliminator 400 : 
a 400 köbcentis sorozat sajátossága hogy nem lánc- hanem kardán hajtásos, előnye, hogy mindig tiszta, nem igényel ápolást. Korabeli tesztek viszont megemlítik hogy a viszonylag rövid lengővillája és puha rugózása mellett erősen liftezik a hátulja teherváltásnál.Én mondjuk ezt nem tapasztaltam, elvoltam foglalva azzal hogy ez a mindösszesen csak 400 köbcentis gép is milyen élvezetesen motorozható, igaz csak városban próbáltam de oda bőven jó.

Valami furcsa?

    

....tehát van valami szokatlan dolog  a képen ?

...ja, hogy a robogós és utasa ? 

Ááááá, nincs itt  semmi látnivaló :-)

Olasz madárkalitka

Becsületes nevén talán csak kevesen ismerik a  Maserati Tipo 61 -est, pedig a versenyautó a 1960-as évek elején megjárta a legendás Le Mans-i versenyeket és a Nürburgringet is, sikerrel. Olyan nevek vitték anno sikerre mint  Masten Gregory vagy Sterling Moss. 
Az autót '59 és '61 között gyártották és a " Birdcage" (Madárkalitka) becenevét a bonyolult térhálós króm-molibdén (chromium-molybdenum) fémötvözetű csövekből álló vázszerkezete után kapta. Ezt gyakran még  kerékpárvázak és versenyautó-bukókeretekhez használják még a mai napig is.  Ez az építési módszer merevebb, és ugyanakkor könnyebb alvázat biztosított, mint az akkori elterjedt megoldások....viszont, valóban elég furcsán nézett ki a kikandikáló részeknél.  Ahogy az alu kasztni borítása alól egy-egy részen kilátszik az autó váza, mint valami furcsa ketrec vékony kis ropiból összeállítva :-) 

A Tipo 61 két darab Weber 48-as karburátorral etetett,  250 lóerős (186 kW) 2,9 literes négyhengeres motorral volt felszerelve és 285 km / órás végsebességet tudott. Technikai jellemzői még az ötfokozatú kézi sebességváltó, független elülső felfüggesztés tekercsrugókkal, de Dion hátsó tengely keresztirányú rugókkal és  hidraulikus tárcsafékek mind a négy keréknél.