Motorkerékpár restaurálás : Kovrov K55

Első rész :
Miből építkezünk ? 








a restaurálás fogalma:

Olyan (szakmai) tevékenység, amely a műszaki / kulturális örökség részét képező jármű :

állapotának felmérését, meghatározását

károsodást megelőző vizsgálatot

károsodás javítását

állapotának megóvását

a javítás eredményeinek dokumentálását jelenti. 

célja:
A  helyreállítás, információs értékének megőrzése, a jármű állapotának fenntartása, megőrzése és rögzítése.

A restauráláskor a javításokat, helyreállításokat lényeges változtatás nélkül kell elvégezni, cél az eredeti állapot helyreállítása!

.

...bla, bla , bla ....nézzük miből élünk.
Van itt nekünk ez az 1957-es évjáratú Zid Kovrov K55 -ös  125 köbcentis szovjet motorkerékpár. Szeretnénk régi fényében látni és mivel az elmúlt  lassan hatvan év igencsak megrágta, adni fog ez a projekt bőven munkát a hosszú téli napokra. Természetesen nem napi 8 órában napról napra és vért izzadva  fog elkészülni hanem  kizárólag a szabadidő jóleső  eltöltése a cél szép komótosan, csak semmi rohanás :-)
Motorkerékpár restaurálásáról, úgy nagy általánosságban már született írás ezen a blogon, annak minden örömeit és buktató is felsorolva, most ez a mese olvasható ismét csak kicsit konkretizálva, részletesebben, életszagúbban és testközelből. Egy kedves  barátomat idézve, akkor kezdődjön hát a szíííííívás !   :-)

.

Első lépésként a motort némileg megtisztítva kitoltuk egy szép napos hétvégén  az udvar közepére és alaposan körbefényképeztük. Ennek több oka is van, ha besülünk vele és a büdös életben nem épül újra össze fityiszt mutatva a Szovjet alkatrészek megbonthatatlan testvéri összetartásának, nos akkor legyen mit nézegetnünk hogy igen, egyszer volt az udvarban egy ilyen is.
Esetleg ha a pozitív életfelfogás és/vagy (tetszés szerint kiválasztható)  a buddhizmus örök boldogsága és optimizmusa (kész lesz ez wazze) és azon tanai irányítja életünket hogy megosztjuk másokkal saját tapasztalatainkat azzal a céllal, hogy ők megszabaduljanak vagy elkerüljék a rájuk leselkedő szenvedéseket, (ne szívjál ezzel meg azzal a szerelővel / fényezővel wazze, én már kitapostam neked ezt az utat) és kedves restaurátor társaim elérjék a nirvána állapotát. Nos erről is fog szólni ez a kis sorozat ami értelem szerűen úgy fog gyarapodni itt a neten ahogy a műhelyben is gyarapodnak az események.
Rövidre fogva, készült egy nagy csomó kép és részletfotó egész egyszerűen azért hogy mire elérkezik a tervként kitűzött összeszerelés pillanata, emlékezzünk minek hol a helye, milyen volt a fényezés fehér csíkozása, mi legyen krómozott és mi az ami csak polírozva volt esetleg natúr alu, stb, stb

.

 Laikusoknak és szörnyülködőknek jegyezném meg, a képeken látható ütött-kopott rozsdamarta példány egy viszonylag jó kiindulási alap, sőt gyakorlatilag ez már egy donor motor felhasználásával kipótolt hiánytalan motor, volt ám története az elmúlt évtizedekben.... de ezt majd egy következő alkalommal írom meg.

Előzmények : 
K55 restaurálás, nulladik rész / A donor 

(kép : internet)