car-társak: október 2017

2017. október 31., kedd

Piaggio Ape Calessino

Nehéz Rómában a turista nevezetességek környékén úgy járni, hogy ne találkozzunk egy-egy példányával a Calessinonak, jellemzően vigyorgó és hevesen fényképezgető külföldi vendégekkel.

Az ikonikus Piaggio Ape vérvonala egészen 1948-ig vezethető vissza, ekkor lépett porondra platós kishaszongépjárműként Vespa alkatrészek és főelemek felhasználásával. Az ötvenes években már megjelent az utasszállító változata is amit a kétezres évek elején újra feltámasztottak.

Az új Ape Calessino megjelenése fiatalos, elbűvölő és sokak szerint a világ legkedveltebb háromkerekű személygépkocsija. A legenda most új életre kelt és meghódította a turisták szívét, egyszerűen imádják, egymás kezéből veszik ki az ajtót hogy beszálljon egy rövidke, de annál hangulatosabb sétakocsikázásra Róma belvárosában. A Calessino-t úgy tervezték, hogy kényelmesen elférjen két utasa és a vezető.

Megjelenése egyszerre exkluzív és minimalista, felépítése magában rejti munkagép eredetéből hozott hagyományos szívósságát és praktikumát, - kis fordulókör , manuális sebességváltó és fáradhatatlan 200 köbcentis (7,5 kW-os) 4 ütemű motort. Mindez egy időtlen dizájnba csomagolva, kellemes vintage részletekkel amelyre öröm ránézni. Mindenki arcára mosolyt csal ahogy bénácskán bukdácsol a szűk macskaköves utcákban.

Kompakt méretének köszönhetően tökéletes személyszállító a történelmi városközpontok és turisztikai attrakció helyszínein. És mivel napjainkat egyre jobban átszövik a környezet tudatos zöld irányvonalak, 2010-ben megjelent az elektromos változata is.
Szóval, ha Rómában jársz és stílusosan akarsz várost nézni, feltétlenül ülj fel egy ilyenre ;-)

.

Még több Vespa itt a blogon! Cikk-hegyek ebben a témában, két oldalon át : ITT !

2017. október 23., hétfő

Ferrari 250 GT SWB (Breadvan)

Visszatérve még a Hungaroring Classic-ra, kétséget kizárólag a hétvége sztárja nem volt más, mint a "kenyeres kocsinak" becézett Ferrari. Néhány kép erejéig járjuk is kicsit jobban körül.

Az autó pontos gyártási évét kicsit nehezebb megmondani mint egy átlagautónál, történt ugyanis hogy 1962-ben John Volpi gróf a Scuderia Serenissima versenyző tulajdonosa felbérelte Giotto Bizzarrini mérnököt egy Ferrari 250 GT SWB fejlesztésére.
Csakhogy Enzo Ferrari nem volt hajlandó eladni semmilyen GTO-t Volpi grófnak, mert Volpi korábban Ferrari alkalmazottja volt (aztán később Bizzarininek is volt kapcsolata Ferrarival) így kénytelenek voltak egy korábbi, 1961-es példány megvásárlásával beérni Volpiék. Ez a példány a 2819 -es alvázszámú 250 GT SWB versenyautó volt. Az autó már korábban versenyben volt az 1961-es Tour de France-ben -természetesen az autók és nem a kerékpárok részére megrendezett versenyről van szó- ahol Olivier Gendebien és Lucien Bianchi vezetésével 2. helyen végzett. A többi versenytípusú SWB-khez hasonlóan ez az autó is könnyűszerkezetes kasztnival és alvázzal rendelkezik, minimális kárpitozással és egy erőteljesebb 286 lóerős Tipo 168 -os motorral.
Ezt építették át Bizzariniék- A motor-hűtő egységet hátrább vitték az alváz középpontja felé, növelték a porlasztók számát, ezáltal a motor erejét, közel 75 kilogrammal csökkentették az autó súlyát és ami a lényeg, - kifejlesztettek egy aerodinamikailag fejlett karosszéria testet, még a GTO-nál is alacsonyabb és a tetővonalnál drámai módon meghosszabbított hátsót a Kamm aerodinamikai elmélet alapján. A korabeli francia szaksajtó " La Camionnette " (kis teherautó), míg az angol nyelvű újságírók "Breadvan" -nek nevezték el az "új" 250 GT SWB-t .

A Breadvan az 1962-es 24 órás Le Mans-i versenyen debütált, de műszaki hiba miatt feladni kényszerült azt. Végül az egyéb versenyeken elért eredmények bizonyították a design hatékonyságát, az autó az 1962-es szezonjában két versenyen megnyerte a GT-osztályban. Az autó utolsó versenye 1965-ben a Coppa Gallenga Hillclimb hegyi felfutó volt, de igazából sosem vonult vissza, 1973 óta rendszeresen jelenik meg a Classic versenyeken világszerte.

Az autó egyetlen egy példányban készült, szakértők jelenlégi értékét 6-6,5 milliárd forintnak megfelelő dollárra tartják (!!!)

2017. október 2., hétfő

Hungaroring Classic - 2017

Nos, vannak ezek az úgynevezett popsztárok.
Van akinek állandó drog és alkohol problémáiról cikkez a sajtó van aki segg, mell vagy has (ki)villantásával hívja fel magára a figyelmet (természetesen (?) hölgyekről lévén szó) van aki beteges szépészeti / plasztikai műtétek sorozatával tűnik ki a többiek közül és van, aki szép csendben, mindenféle nagyobb hírverést nélkülözve elmegy akár egy káEurópai fővárosba - amit kicsit is nyugatabbról csak egy balkáni porfészeknek látnak - és lenyom egy olyan koncertet hogy falak omlanak le, szem nem marad szárazon.
Nos, valami ilyesmit láthattunk most hétvégén a Hungaroringen, igaz nem koncertet és/vagy popsztárokat hanem a hely szellemének megfelelően autóversenyt...nagybetűs AUTÓVERSENYT.
A maximális élvezet és a profizmus itt is tapintható volt mint valami vérprofi rockbandánál és ha a zenei hasonlatnál maradunk, hát.....a dobhártya is megkapta a magáét!