Keresés ebben a blogban

2012. március 23., péntek

Történelem tesközelből


Fort Stony Batter : Séta egy  különleges, második világháborús Csendes-óceáni bunkerben!
Ebben a posztban most nincs sem autó, sem motor. 
Történelem, régi dolgok és/vagy tárgyak felfedezésének élménye és tisztelete viszont töményen és azért technikatörténeti érdekességet is tartalmaz a dolog !   


Lent Délen, Waiheke egy aprócska  sziget a Hauraki öbölben. A sziget nyugati vége lakott terület közel 8000 fő az állandó lakosa, a keleti végét egy vegyes települések találhatók és a nagy gazdasági tanyák, farmok. Csendes, nyugalmas, csodaszép táj ez és nem utolsósorban csodaszép a kilátás az Óceánra ....igen, körbe-körbe mindenfelé a messziségbe, ugye kapirgálod már ? Igen egy erőd, egy védvonal rendszer része az Óceán parton, dombok és lankák közt elrejtve egy apró kis szigeten. Ez a védvonal volt hívatott megvédeni Aucland városát a tengeri támadásoktól és lassítani, feltartani azokat.
több méternyi vastag betonfalak


az ágyúfészek karéja
 A harmincas években már felmerült az igény az építkezésre, de döcögve mentek a dolgok csak 1939-re készültek el a konkrét tervek. Aztán földünk ezen távoli részét is elérte a második nagy világégés és amikor már '40-'41 körül megjelentek a német naszádok az és fosztogatták Új-Zéland partjait, szigeteit már rohamtempóban ment a vakarózás, csak meg kellene azt a védelmi vonalat építeni. Ezután még jöttek a Japánok  is 1942 végén, '43 elején, nos ekkor már épült az erőd....1944-re készült el. Az alagutak és a föld alatti kamrákat  kézzel bányászták és ásták ki, zsaluzták a falakat és a mennyezetet, majd betonnal öntötték ki. Betonacélt nem használták a hiány miatt, mivel akkor már javában folyt a háború és acélból akkoriban igencsak nagy hiány volt. Máshova is kellett az, harckocsikba, hadihajókba, stb, stb.

a lövegtorony helye, jól látható a forgatókocsi síne




kijárat a földalatti folyosóból és lövedékek
 Mivel  háború menete azon a környéken csendesedett, csak két fegyver került beépítésre a három ágyúfészekbe, egy 1944-ben és egy 1948-ban. A 9,2 inches ágyúk 360 °-ban elforgathatók és akár 35 °-ig felemelhetők voltak. A harmadik fegyvert már le sem szállították mert '44-ben a háborús kabinet visszavonta a megrendelést. Minek is építették volna be, azzal a kettővel sem  lőttek soha (!!!) kivéve tesztelési és képzési célokra. Az ágyúkat 1961-ben leszerelték és vashulladékként értékesítették, a területet a hadsereg mentesítette a veszélyes tárgyakat, a fegyvereket és lőszereket mind elvitték .
több méterrel a föld felszíne alatt


látótávolság, na az van bőven !

A következő évtizedek a maradékok széthordása, lepusztulás és jogi / tulajdonosi viták jellemezték. A nehezen megközelíthető területet mind több és több új út és útszakasz fogta közre így egyre jobban megközelíthetővé vált már mindenki számára. Mint minden kicsit is érdekes helyet, épületet, ezt is hamar felfedezték maguknak a turisták.
Aztán elérkeztek a kilencvenes évek, védetté nyilvánították az erődöt és felújítására különítettek el pénzt a hatóságok. Rendezték a vitás tulajdonosi jogokat, egy alapítvány kapta meg az (épület?) építmény kezelésének jogait és ma már szabadon látogatható.
Hogy hogy képzeld el mégis az egészet ?
Van három szemölcs, mindhárom összekötve kis folyosókkal a föld alatt egy dombokkal teli kis szigeten. A sziget nem nagy, de mivel az Óceán fölé emelkedik és még dombocskák is vannak rajta (a 3 legnagyobb domb rejti a 3 forgatható óriás ágyút) a vízről semmi sem látható mindezekből. Csak egy kopár dimbes-dombos sziget, legelésző birkanyájakkal és szőlősökkel valamint néhány fával. Viszont a dombról jó időben szabad szemmel is tökéletesen el lehet látni nagyon sok tengeri mérföldre, gonosz kis dolog ez !
Szerencsére ma már csak egy technikatörténeti emlékhely és lehet hogy vérfagyasztóbb és csalogatóbb lenne a turisták számára hogy halomba lőtt katonák hűlt helyén és vér áztatta domboldalak mentén sétálgathatnak a belépő leperkálását követően, esetleg ha letekintenek a partra még láthatják az olajat pöfékelő német/japán naszád tengerfenékre juttatott példányait megspékelve egy-egy rozsdás hajócsavarral, -az igazság az hogy ez egy olyan világháborús bunker ahol harci tevékenység alatt még egy árva kis pukkanás sem történt, nemhogy látványosan borzongató csatajelenet. De talán ez jobb is így ....legyen világbéke és ámen :-)
dombok, ágyúk, folyosók

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése