APU, de ez most egy másik

Repgépes poszt kevesebb volt mostanában, pedig a blogon ezekből is kedvedre válogathatsz, például itt, ezek közt

Folytatva a régi hagyományt, ismét következzen egy ilyen és ismét kicsit tüzetesebben megvizsgálva egy-egy berendezést mint ahogy korábban azt tettük egy FDR esetében is.
No akkor ez most itt egy apu, azaz egy APU.
Auxiliary Power Unit   azaz, kissé csúnya magyarossággal  kiegészítő energia egység vagy inkább kiegészítő tápegység,  egy olyan berendezés a légi járművükön, amely energiát szolgáltat a meghajtáson kívüli funkciókhoz, lehetővé teszi a légi járművek számára az önálló működést anélkül, hogy támaszkodnának olyan földi kiszolgáló berendezésekre, mint a pl egy GPU külső áramforrás, külső légkondicionáló egység vagy nagynyomású levegő indító kocsi, stb, stb Használható az indítószelephez a hajtómű bekapcsolásakor vagy a légkondicionáló egység tápellátására abban az esetben, ha a körülmények vagy a vállalati politika előírja, hogy a felszállást kikapcsolt motorral kell végrehajtani. Vannak olyan berendezések is amik repülés közbeni felhasználásra is alkalmasak, ekkor az APU szükség esetén felhasználható egy további villamosenergia-forrás biztosítására, például  egy esetleges motorgenerátor veszteség, hiba esetén. Az APU egy kis sugárhajtású motor, amelyet jellemzően a repülőgép hátsó részén a függőleges vezérsík alatt helyeznek el. Az APU csak a repülőgép saját akkumulátorának használásával indítható be. Általában megtalálhatók a nagy repülőgépekben, de érdekesség kép, a haditengerészet hajóin is. A légi jármű APU-k általában 115 V váltakozó áramot (AC) termelnek 400 Hz frekvencián (a hálózati áramellátás 50/60 Hz helyett) a repülőgép elektromos rendszerének működtetésére; mások 28 V egyenáramot képesek előállítani.  APU-k egy- vagy háromfázisú rendszereken keresztül képesek energiát szolgáltatni. 
 

Honeywell GTCP36 APU

 A kereskedelmi repülőgépeknél jellemző APU gázturbinái három fő részből állnak.
 I. Teljesítmény szakasz, a motor gázgenerátor része, és az APU teljes tengelyteljesítményét előállítja.  
II. Teherkompresszor szakasz, általában tengelyre szerelt kompresszor, amely pneumatikus energiát biztosít a repülőgép számára, bár egyes APU-k elszívják a levegőt a hajtómű-kompresszorból. Két működtetett eszköz van: a bemeneti vezető lapátok, amelyek szabályozzák a légáramot a terheléskompresszorhoz, és a  másik a  túlfeszültség-szabályozó szelep, amely fenntartja a gép stabil azaz túlfeszültség-mentes működését. 
III. Sebességváltó szakasz, továbbítja az energiát a motor főtengelyéből egy olajhűtésű áramfejlesztőhöz. A sebességváltón belül az energiát a motor tartozékaira is továbbítják, mint például az üzemanyag-vezérlő egység, a kenési modul és a hűtőventilátor. Van még egy indítómotor, amely a hajtóművön keresztül csatlakozik az APU indítási funkciójának végrehajtásához.

 A légi jármű APU-k általában 115 V váltakozó áramot (AC) termelnek 400 Hz frekvencián (a hálózati áramellátás 50/60 Hz helyett) a repülőgép elektromos rendszerének működtetésére; mások 28 V egyenáramot képesek előállítani.  APU-k egy- vagy háromfázisú rendszereken keresztül képesek energiát szolgáltatni.