 |
| Fészerben , - ahogy rátaláltunk |
Még egy aprócska kismotornál is nagy és hónapokon átívelő munkafolyamat ez. Néhány képben a Riga Klub segítségével mutatjuk ezt most be.
 |
| Műhelyben, - amikor már nekiestünk |
 | |
| Bemutatón, - ahogy büszkélkedünk vele :) |
Nyilván egy motor restaurálása / felújítása már csak méreténél és alkatrészeinek számánál is fogva kisebb munka mint egy autó, de korántsem higgyük azt hogy pikk-pakk mennek itt a dolgok "mivel ez csak egy motor" .....szó sincs erről ! A kismotorok (segédmotorok) különösen kivannak téve ennek a közhiedelemnek, "kis izé ez, megvan secperc alatt" ...a szétbontásig még tart is a lendület, aztán jönnek az apró buktatók, hiányosságok és megáll a dolog. Szétszedve, becsiszolva, stb és várja a sorsa jobbra fordulását, ami sajnos sokszor elmarad, a lendület (pénz) elfogy.
Tévedés azt hinni hogy egy kismotor talpra állítása kevésbé költséges hobbi mint egy nagymotoré, sajnos a gyakorlatban ez nem így megy....egy öreg Simsonra, Rigára, Piaggióra is simán rálehet azt a pénzt költeni mint pl egy 250 -es veterán motorra. Félreértés ne essék, senkit sem lebeszélni akarok egy kis pedálos moped talpra állításáról, csak nemárt tisztába lenni a dolgokkal hogy (restaurálásra) kiszemelt "áldozatunk" ne a garázssarkában-kosárba motorok táborát gyarapítsa.
Beszéljenek a képek, egy 1967-es Riga 3 kismotor újjászületése :
Első kép : ahogy rátalál a lelkes megmentő, fészer végébe, évtizedes mocsok, olaj és por leple alatt, szétszedve apró hiányokkal. Kibányászás a mocsokból, körbenézés és némi kis alku a tulaj özvegyével.
Igen, mi az ilyenért még pénzt is adunk, bár ezt sokan (főleg a feleségek, barátnők) sosem fogják megérteni, de ilyenkor jön a férfiember jóöreg aduász szövege : nem kártyázok, nem kurvázok...inkább erre verjem el a pénzem mint más hülyeségre !!!
Utánfutóra fel, irány haza, jöhet a munka.
Második kép : Hazaérkezés, legyen az este kilenc vagy éjfél, még akkor ott rögtön muszáj kicsit szétkapni, beleszimatolni az új szerzeménybe :)
Első szerelős-szétbontós hétvége, szembesülünk a valósággal...ez sokkal szarabb mint amire számítottunk.
Nagylevegő, nekifogunk.
Motorblokk generál a kötelező körökkel, henger-dugó, csapágyak, szimeringek, stb, stb...meg a többi, kerekek kifűzése, öreg elektromos vezetékek kibontása, váz - teleszkópok elemekre szedése, stb, stb és még csak szétbontunk. Aztán jön a fájó pontja a hobbinak a mesteremberek (fényező, esztergályos, küllőző, krómozó műhely, stb) felkutatása. Ki-ki a maga módján egy-két munkafolyamatot megtud oldani otthon is, de mindent sajnos nem lehet. A fájó pont még fájdalmasabb pontja...kifizetni a mestereket, az alpontra ami a "harc a mesteremberekkel" címszót viselné, most nem térnék ki (...)
Mindeközben nem mellékesen megy a kutatómunka is, kapcsolási rajzok, dokumentációk és a hiányzó vagy javításra alkalmatlan alkatrészek beszerzése. Ha mindezeket már letudtuk jöhet a szép része is a dolognak, az összeépítés. Itt is belebotlunk egy-két buktatóba, de alapvetően csak a szépre emlékez(z)ünk és a végcél lebeg a szemünkben, egy szép és tökéletes veteránmotor birtoklása...az első indítás és próbakör viszont már maga a katarzis. Ilyenkor ködbe vész a sok szívás és macera emléke az elmúlt több hónapnyi esetleges kínlódás és a beleölt összeget is jótékonyan elfedi a rózsaszín köd okozta mámor :-)
Harmadik kép : Szerintem ezen nincs mit magyarázkodni, ha a járókelők, érdeklődők elismerően megbámulják a frissen elkészült vasat, ha egy kiállítás rendezősége felkér hogy bemutatná a kész művedet, akkor érzed igazán hogy érdemes volt....és jöhet a következő roncs beszerzése (...)
Ui.:
- az írás megtörtént események alapján készült, ha bármilyen hasonlóság van más, konkrét és megtörtént (restaurálási) történettel kapcsolatosan az csak a véletlen műve...a változtatás jogát a szerző fenttartja :)
- a képen látható restaurált Riga 3 -as tulajdonosa Potecz Zoltán a Magyar Riga Motoros Klub alelnöke.A képek a 2011-es Budapest Motor Fesztiválon, a Riga klub standján készültek. Köszönjük !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése