Korát
megelőző forma és csúcstechnika a rali világából. Ismerős lehet azoknak
az autósport rajongóknak is akik már a nyolcvanas évek második felében a
tv előtt ültek vagy bújták az Autó-Motor újság sport rovatát, de
azoknak a kicsivel későbbi generáció tagjainak is, akik a PS / Colin McRae Dirt 2 -t nyomták éjjel-nappal a számítógépen.
Az RS200 -as egy középmotoros, négykerék-meghajtású, üvegszálas kompozit karosszériás sportautó volt, amelyet a Ford Motorsport gyártott az Egyesült Királyságba 1984-1986 között.
A mindösszesen 200 darab utcai RS200 volt az alapja a Ford B csoportos rally autójának és úgy tervezték, hogy megfeleljen a FIA homologizációs előírásainak. A prototípust 1983-ban, a Belfasti Autószalonon mutatták be a nyilvánosság számára. Az új jármű egyedülálló formaterve az olasz Ghia műhely munkája, az összeszerelést a Ford Motorsport végezte. Érdekesség, a gyönyörű formájú kompozit kasztnikat az a Reliant nevű cég állította elő, akik évtizedekig ontották magukból az ilyen és ezekhez hasonló szörnyszülötteket :-) Egyébként a cég, a hetvenes-nyolcvanas évek Angliájában egy jól csengő, ismert és szakérterméről is híres név volt az üvegszálas karosszériák gyártásával kapcsolatosan.
Az alváz a korábbi Forma-1 tervezők, Tony Southgate és John Wheeler érdeme. A Ford külön figyelmet fordított arra is, hogy ha csak a látszat kedvéjért is, de a gyár termékinek egy-egy eleme jól kivehető és felismerhető legyen az új raliautón, ezáltal a sportgép is megkapja a Ford cégarculatát. Az első szélvédő és a hátsó lámpák azonosak voltak a korai Sierra-val , az ajtók pedig szintén Sierra-származékok voltak és a háromajtós modellről jöttek, igaz kicsit átszabva, de számos apró elemet, például kapcsolóberendezéseket is felhasználtak a cég raktárkészletéből a fejlesztési idő és költségek megtakarítása céljából.
A jó súlyeloszlás érdekében a tervezők az erőátvitelt az autó elejébe szerelték, amely megköveteli, hogy a közepén felszerelt motorból előbb az első kerekekig, majd ismét hátra vigyék a hajtást, így egy igen összetett és bonyolult erőátviteli rendszert hoztak létre. A kerekenként kettős lengőkaros felfüggesztés és négy lengéscsillapító mind a négy keréken akkoriban azért nem volt olyan magától értetődő dolog, viszont a számításuk bejött és nagyban elősegítette az autó kezelhetőséget amelyet a B-csoportos kortársai nem túl gyakran mondhattak el magukról.
Ezt a kezelhetőséget azért közel sem kell úgy érteni mint egy mai
versenygépnél, pláne nem mint egy hétköznapi autónál. Az akkorra már
1000 lóerő körüli B csoportos rally autóknak és a teljes csoportnak a
vesztét pont a szörnyeteggé válásuk okozta. Profi pilóták számára is túl
nehezen kezelhető és túl erős fenevadakká váltak.
Az 1986-os a
Portugália Rally-n pont egy Ford RS200 volt a résztvevője, okozója a
WRC története egyik legdrámaibb balesetének, amely három néző életét
követelte és sokan mások is megsérültek. Nem sokkal később egy másik tragédia is történt, a svájci Marc Surer ex-Forma
1-es versenyző egy fával ütközött a németországi Hessen-Rallye-n, és
navigátorával aki egyben jóbarátja is volt a helyszínen életüket
vesztették. Ez a kettő valamint a csoportban még más típusokat /
csapatokat is sújtó balesetek
láncreakciót váltott ki, mivel a FIA, az akkori WRC rally versenyét
irányító igazgatótanács az 1986-os szezon után eltörölte a teljes B
csoportot.
Az RS200 egy teljes versenyévad kimaradása után már elavulttá vált, így a Ford 1987-re tervezte az RS200 „Evolution” változatának bevezetését, amely a BDT motor továbbfejlesztését is jelentette, amit később BDT-E-nek hívtak, és amelyet a brit Brian Hart fejlesztett ki. Valamint módosították a fékeket és a felfüggesztést is azaz az egész koncepciót gyengébbé, kezelhetőbbé tették. A B csoport versenyének tilalma ténylegesen az E2 csoportot hozta világra és ebben már több mint egy tucat autó sikeresen vett részt az 1986 augusztusától bevezetett FIA Európa- rallycross bajnokságon 1992-ig így élve túl aktívan és versenyben a következő éveket.
