Befektetési tanács - vegyél veterán autót !

 

 Nemzeti valutánk a béka s..g..e alatt, az euró és az összes többi kemény valuta az egekben a hazai bankokban / betétekben egyre kevesebb a bizalom, szuper államkötvény ide vagy oda. A tőzsdei dolgok pedig az átlag földi halandóknak rizikósabb kaland mint egy thaiföldi kuplerájozás részegen, gumi nélkül. És akkor - fanyar szójátékkal élve - korunk pestiséről, erről az új vírusról és az azt követő gazdasági következményekről még nem is szóltunk


...mit tegyél a nehezen összekuporgatott zsebpénzeddel ? 

Vegyél valami szép öreg vasat :)

Külföldi, a hazainál nagyobb veterános kultúrával rendelkező vidékeken ez már nem újdonság a festmények, műtárgyak és régiségek világpiacainak befektetői rég felfedezték maguknak az autómatuzsálemekben rejlő befektetési lehetőséget is. A 2008-as gazdasági válság volt rá a bizonyíték, az összes befektetési forma a földbe állt, egy dolog élt virult, majd szárnyalt - a befektetési célú, klasszikus gépjárművek kereskedelme. Aki ért hozzá, és ügyesen választ, vagyonokat kereshet néhány év alatt egy-egy klasszikus autóval, de persze ehhez már eleve nagy tőke és sokszor még nagyobb szerencse is kell. Természetesen működhet kicsiben is a dolog, ami akkor a legszerencsésebb, ha a befektetés egyben az ember hobbija, kedvence is. Az utóbbi évek egyre szaporodó oldtimer eladási hírei mégis reményt adhatnak arra, hogy a restaurálási, fenntartási költségek egyszer busásan megtérülnek....jó esetben. Mint sok minden másban, itt is a divat és a trendek diktálnak, egy-egy hirtelen felkapott modellel és a gyorsan lecsengő divathullámmal hatalmas összegeket is el lehet akár bukni.

Egy "nagyágyú" : Mercedes 300 SL.Az ilyen egzotikus autókat  nem egy egyszerű közlekedési eszközként, hanem műtárgyként kezelik a piacok

Számos amerikai és Nyugat-európai árverési licit hozható fel példának, egy-egy autó ikon százezrekért, milliókért cserél gazdát ...persze dollárban és  euróban, stb. A 2008-as válság  után egy Ferrari 250 Testarossa versenyautó 16,5 millió dollárért kelt el egy kaliforniai árverésen majd alig pár évre rá, ennek az árnak a másfélszereséjért, de inkább duplájáért. A piac szupersztárja a Ferrari 250 GTO, a kevés legyártott darabszámú kocsi  egyik példánya 35 millió dollárért (7,6 milliárd forintért !!!) talált gazdára, majd kicsivel később egy másikért pedig már 52 millió dollárt (11,3 milliárd forintot) fizettek ki. Egy angliai árverésen nemrégiben egy, a Le Mans-t is megjárt Austin-Healey 983 ezer eurónak megfelelő összegért talált új gazdára.

Austin Seven a '20-as évek derekáról, inkább csak dísztárgy mint valódi használati eszköz

"Válságos időkben az a tudat, hogy pénzünk egy részét valami konkrét dologba fektetjük, megnyugtatónak tűnik" - jegyezte meg  Matthieu Lamoure, az Artcurial Motorcars auction cég igazgatója.

egy Morris a 1920-as évekből, a háború előtti autóknál körültekintőnek kell lenni

De nem muszáj ennyire a fellegekbe járni. Kis pénz, kis foci - tartja a közmondás. Nem kell feltétlen akkora összegekben és ritkaságokban gondolkodni mint amik a fentiekben olvasható azoknak akik esetleg ilyesféle dologra adnák a fejüket. Akár még hazánkban is vannak elérhető árú veteránok amik éles, szakértő szemmel és körültekintően körbejárva jó választás lehet akár befektetési célra is.

egy egyre drágább ikon : Citron DS

A veteránozás az elmúlt időben egy szűk réteg hobbijából iparággá nőtte ki magát, ami felújító műhelyek, alkatrészgyártók, kereskedések és újságok ezreinek jelent megélhetést. Laikusként azonban könnyen elveszhet az ember a hatalmas kínálatban és az apróhirdetések hihetetlen forgatagában. Erősen típus, technika-történeti, gyártási darabszám függő mikor és miből lesz felkapott és keresett veterán autó és akkor még nem is beszéltünk az eredetiségről a restaurálás minőségéről, stb, stb. Bőséges a felhozatal azokból a járgányokból amik még restaurálásra várnak, gyakorlatilag roncsok. Ezt a formáját a befektetésnek csak hozzáértőknek javasolt mert nagy pofára esés lehet a történetből (a témáról ITT és ITT olvasható bővebben).

a német márkák hagyományosan jó értéktartó, és értéknövelő befektetések

amerikai klasszikusok a szesztilalom idejéből, itthon szinte elenyésző a darabszámuk

Azt mondják, a negyvenes éveikben járó már befutott és jó egzisztenciával rendelkező férfiak egy erős vásárlói potenciál, de jellemzően azokat a modelleket, korszakokat keresik amiket tudnak kötni emlékeikben valamihez. Ilyen volt édesapám autója, ez volt gyerekkorom szuper-sportkocsilya és éveken át néztem a poszterét a szobám falán, ilyet szerettem volna friss jogsis kezdő koromban vagy ilyen  típusú volt ez első autóm, stb, stb.

a néhai KGST termékek árai erősen feljövőben vannak, de csak a makulátlan, átlag feletti állapotot értékeli igazán a piac

 Szóval, ha valaki mégis eljut arra a pontra hogy megvan a kiszemelt példány és konkrétan már bent is parkol a garázsban, akkor jön az örök kérdés, használni vagy világtól elzárva őrizgetni ?    ...mert az asszony  hipp-hopp kérdőre vonja a büszke, újdonsült veterán autó tulajdonost, most akkor ezt befektetésnek vagy élvezkedni vetted drágám ???

klasszikus angol roadster - ez most bizonytalan, a brexit pont úgy betehet ezek árának mint ahogy az egekbe is lökheti

Bugatti  - ez már az a kategória ami földi halandó számára megfizethetetlen

                                                    ****************************