Alfa Romeo 8C Competizione

Szubjektív vélemény és csak az enyém, de a modern kori Alfák legszebbike a 8C Competizione. Egy kis névmagyarázat, a 8C mert hogy nyolchengeres és Competizione mert verseny. Ennyi elég is, hogy meggyőzzön minket szenvedélyességéről, stílusáról és időtálló formavilágáról. Egy apró baki azért csúszott a történetbe, az itáliai autóikon tervezése mögött, egy nem igazán olasz csengésű név van, Wolfgang Egger. De tegyük hozzá, zseni volt a hapsi hogy ezt létrehozta és a Ferrari árnyékában ezt áttudta verekedni az Alfa égisze alatt! 

 Az exkluzív sportautót még a 2003-as Frankfurti Autókiállításon mutatták be, de a sorozatgyártását csak 2007-től kezdték meg, mindössze egy évig. Bizony, rohan az idő!  Már több mint másfél évtizede annak hogy, bemutatták ezt a múltat idéző, ám jövőbe tekintő és még ma is gyönyörű, ikonikus sportkocsit. A tervezésekor az Alfa Romeo dicsőséges múltjából merítettek ihletet, s egyben előre is vetítették a márka értékeit. A történelmi utalások már a sokatmondó névvel is elkezdődnek, felidézvén a cég gazdag motorsportjának hagyományait. A 8C kóddal a harmincas-negyvenes években jelölték azokat a verseny- és közúti autókat, amelyek megkapták az akkor forradalminak számító nyolchengeres erőforrást. 

A „Competizione” elnevezés egyfajta tiszteletadás a legendás „6C 2500 Competizione” és a „8C 2900 Competizione” sportkupé előtt. Egy pillanatkép a járműipar két nagy korszaka közötti jelenleg is tartó átmeneti állapotbából, amikor talán utoljára készítettek autómárkák nagy lökettérfogatú, villanyhajtás nélküli erőforrásokat. Amikor a limitált széria valóban limitált és ritkaságot jelent a menetteljesítmény, darabszám és megjelenés terén. Apropó,  azt írtam már hogy,  4,2 másodperc alatt gyorsul fel százra? 

Motorja 90 fokos hengerszögű, 4691 cm3-es, V8-as erőforrás, egy igazi mestermunka. Az öt helyen csapágyazott alumínium blokkos motor megalkotásánál egyszerre volt szempont a kimagasló teljesítmény, a kifinomult működés, a használhatóság közúton és a versenypályán is egyaránt. A sikeres törekvéseket mutatja, hogy a hosszirányban beépített motor nem csak hosszú élettartamú és alacsony zajszintű, hanem teljesítménye is kiemelkedő: 450 LE (7000-es fordulat), a 470 Nm (4750-es fordulaton), leszabályozási fordulatszám: 7500 fordulat / perc. A váltó Transaxle elrendezésű azaz váltó és hajtás hátul, a kis tömegű erőforrást pedig elöl az első tengely mögé építették be, ami így kedvezően növelte az autó sportos kezelhetőségét, stabilitását. 

Az autóra jellemző gömbölyded, mégis sportos vonalak  valamint a  jellegzetes "trilobo" azaz a pajzs alakú, Alfa Romeo emblémát magába foglaló hűtőmaszk és az ezt két oldalról közrefogó további két légbeömlő (azaz a "bajszok") ugyanakkor a későbbi modellek kinézetét is meghatározták, még a kompakt golf-méretosztályú  MiTo is a 8C-től kapta az inspirációt. A nem egészen egyértelmű utód, a 4C is sokat örökölt a "nagytesó" formavilágából. 

Hogy miért nem egészen egyértelmű utód  az apró négyhengeres méregzsák? Nos hát pont ezért, hiába a középre betett 240 lóerős, szerény 1750 köbcentis motorja, ez már egy nagyon más liga volt. De térjünk is vissza gyorsan ennek a posztnak a témaadó autójára a Alfa Romeo 8C Competizione -re és gyönyörködjünk kortalan szépségében még egy, az utolsó kép erejéig, íme: