Kedves olvasó, semmi mást ne tegyél csak nézd erősen ezt a felső képet, ízleld a formákat, a hajlatokat és íveket, a (látható) technikai megoldásokat és mindeközben sokszor, egymás után és hangosan mormold magadban ezt a számot : 1934
...nem is kell sok idő hozzá és mély transzállapot sem hogy megértsd, miért is van olyan sok tisztelője és rajongója ennek a bajor márkának, akár autó, akár motorkerékpár gyártásról beszélünk.
BMW R7 Prototyp (1934)
Annak ellenére hogy sokan a motorkerékpár gyártás legszebbikének tartották és tartják ma is, nem került sorozatgyártásba. Az Alfred Böning tervezte jármű a cég desing és technológiai potenciálját volt hivatott bemutatni, de végül sosem került sorozatgyártásba. Az egyetlen, a képeken is látható példány közel hetven évig porosodott egy ládában, szétszedve.
Jellemzői a kanyargó ívek, csillogó króm és matt acél felületek, letisztult vonalak. Meghökkentő jelenség volt a maga idejében, mivel még akkoriban a motorok nagyon hasonlítottak elődeikre, a kerékpárokra A tervező még odafigyelt arra is a kor motorjainak jellemzői sem köszönjenek vissza az R7-en, - a nagy ormótlan benzintankot a karosszériába, az olajnyomásmérőt és a kézi sebességváltót pedig egy króm takarólemez alá rejtették a motoron. A kézi váltókart elegáns módon a tank tetején helyezték el – az autókéhoz hasonló váltókulisszával és a kormányhoz igen közel. A motoros egy rugóval ellátott ülésen ült, amelyet felhajtva férhetett hozzá a motor elektronikájához. A blokk, a takarólemezek és kipufogó egysége, vizuálisan tiszta felületet alkot amely jó példája a funkcionalitás és a forma harmóniájának. Motorja 800 ccm3 –es M205/1 jelzésű,Leonhard Ischinger által tervezett motorblokk.
2005 nyarán fedezték fel (ismét) a ládában pihenő romos és poros roncsot, majd a BMW Tradition (BMW Classic) csapata végezte el a gépcsoda teljes körű restaurálását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése