Hajtóműindítás - MALvinka felpörög

 1991-ben megnyitja kapuit a Repülőgép Emlékpark a ferihegyi kettes terminál szomszédságában. A kezdeti látnivalókat egy Il-14-es, Il–18-ast valamint egy Tu–134-es jelentette és kiállítottak még egy  Tesla leszállítóradart és vezérlőkonténerét. A kiállított repülőgépek és eszközök a Közlekedési Múzeum tulajdonába kerültek, az állagmegóvást valamint a bemutatást pedig az LRI vállalta. A múzeum fejlesztésére azonban sem az LRI ( Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság) sem a később abból a cégből létrejött Budapest Airport Zrt. nem tudott kellő gondot fordítani, így a tevékenység lényegében az állagmegóvásra korlátozódott. 2003-ban a BA (Budapest Airport) Zrt. megvált  múzeumtól is, de lelkes hobbisták és a cég egykori dolgozói 2004 nyarán létrehozták a Ferihegyi Repülőgép Emlékpark Kulturális Alapítványt és jelenleg is ők üzemeltetik az emlékparkot.

Malvinka története kacifántos és egészen a  Szovjet Hadsereg Déli Hadseregcsoportjáig vezethető vissza...és Németországig.
A gép ugyanis a Szovjet Légierő 226-os önálló vegyes repülőezredének kötelékében teljesített szolgálatot, a németországi Sperengerben 04-es oldalszámot viselve. 1981-ben kivonták a szolgálatból majd Ukrajnában álldogált egy reptéren és 1987-ben érkezett hazánkba, a tököli reptérre, ugyanebben az évben, december 8-án Ferihegyre repülték, és az „ős-skanzenben” (reptéri belterület)  tárolták. Innen került jelenlegi helyére '91-ben. Ebből a pár sorból is tisztán kiderül, ez a konkrét IL-14 -es sosem volt Malév gép, de mint oly sok minden hazánkban, az egykori IL-14 -es gépek is úgy koptak ki a forgalomból hogy még hírmondójuk sem maradt, ezért volt szükség erre a kis kurflira bár sokáig a Szovjetek által használt állapota és kinézete volt a gépnek. Ez a 2009 év-végi, civil szerveződésként indult felújítási munkák köszönhetően változott meg !
Kezdeti cél a repülőgép korhű Malév színekbe (HA-MAL) öltöztetése volt, de a felújító csapat látva az akkor már  25 éve leállított repülőgép viszonylag jó műszaki állapotát nem állt meg, a munkák folytatása mellett döntött. Rengeteg (önkéntes!) munkát követően 2011. áprilisában sikeresen beindult a repülőgép jobb oldali, kettes hajtóműve, majd 2012. március 25-én a bal oldali hajtómű is. Napjainkban a  repülőgéppel rendszeresen  tartanak indítási bemutatókat. 

TVT azaz Tankot Vezettünk Tapolcán :)

Egy nem hétköznapi próbakör élményei !
zajos
büdös
félelmetes és kényelmetlen...
....a végén mégis fülig érő vigyorral másztunk ki :-)




Közel 50 ropi, nem kevés pénz a mai világban egy átlag(férfi)embernek arra hogy eltapsolja röpke egy óra alatt.
Van férfinép akinek játékgép nyeli el ezt az összeget gyorsabban mint ahogy leírom ezt a mondatot, van aki fizetős "masszírozós" lányoknál hagyja ezt a pénzt egy titkos órácskáért cserébe, és vannak azok az elvetemültek akik eltankozzák az említett összeget. Ennek ez az ára, mert bizony az élményt a szolgáltatást és nem utolsó sorban a 600 liter / 100 km -es fogyasztás  ráeső részét meg kell fizetni.

Rá ne lépjen a lábamra ;-)

Belépünk a hangárba és ez a látvány fogad minket (...)

Az ügyesek addig rágják a munkahelyükön a főnök fülét amíg az a saját ötletként adja elő a remek lehetőséget az új céges csapatépítő tréninghez, az elvakultak egymaguk köhögik ki és nem osztoznak mással az élményben, a haverok meg összedobják, lemennek a helyszínre és teli pofával röhögcsélve tankoznak közösen egy jót, pont úgy mint ötévesen a homokozóban a kis műanyag játékkal....csak ez kicsit nagyobb

.

Részletfotók a hangárban

.

A házigazdák barátságosan fogadnak, kedvesen elbeszélgetnek velünk (finoman kipuhatolózva kőkemény military-buzik vagy kíváncsi laikusok vagyunk-e) majd épphogy csak belemelegedünk a dumálásba, már ültetnek is minket be egy kis vicces kalitkába.
A kalitkának fontos küldetése van, ez egy szemléltető eszköz a tank vezetéséhez, benne mindazokkal a karokkal és kezelőszervekkel amik majd odabent várják a bátor sofőrt, csak ugye itt kint a hangár betonján mégis csak kevésbé macerás a megszeppent sofőrjelöltnek mindent megmutogatni úgy hogy fel is fogja, mint behajolva vagy kuporogva odabent, innen is üzenjük teljesen jó az ötlet !

Aztán fölocsúdni sincs idő, az öreg szaki kiáll a hangárból, jól begyakorolt mozdulattal kimászik és így szól : mehettek srácok !
Kicsit megremeg az ember lába, van az egésznek egy olyan hangulata mint amikor friss jogsival a zsebünkben,sráckorunkban a faterunk kiállt nekünk a Trabival az udvarból, -mert az még neked fiam nem megy annyira, de segítek - majd mikor a Trabant már kint áll a biztonságot nyújtó széles utcán így szól, -nesze viheted, menj amerre látsz !
Csakhogy ez nem egy Trabi hanem egy közel 30 tonnás monstrum !!!

                     **********************************************

Nincs más hátra mint előre, elindulunk.
Azt azért tegyük hozzá, az öreg szaki felkapaszkodik a bal1 -es lyukban ülő (???) vezető fejéhez, kívülről.
Ez mondjuk ad némi megnyugvást  a másik 3 önként jelentkezőnek akik a jobb egyben és a lövegtorony két nyílásából élvezik a műsort.

irány az egyenes ....

...most balra

a lövegtorony belülről

egy szép ívesre sikerült fordulás

Egyszer csak azon kapjuk magunkat hogy ülünk egy tankban ami iszonyat erővel dübörög alattunk.
A zajra jellemző hogy a fél méterre lévő "bajtárs" ordítva próbálja elmondani  : VIGYÁZZ, FA !
....mármint  faágak, ami elől ajánlatos a fejet behúzni és biztonságba helyezni az öklömnyi falvastagságú vas mögött, de rá kell jönnünk fölösleges a hangszálakat erőltetni. Semmi értelme mert hiába állunk egymástól kevesebb mint 50 cm-re, nem értjük egymás szavát. Ezt jóízű teli pofából röhögéssel nyugtázzuk és innentől kezdve mutogatással tájékoztatjuk egymást. Kapaszkodunk ezerrel, bár az igazat megmondva kezdeti félelmeim amik a  hatalmas gödrökkel és dombokkal voltak kapcsolatosak no meg a rázkódással és zötykölődéssel, nos teljesen alaptalanok. Ennek a szerkezetnek ugyanis nincs akadály !
Jó, persze, én sem most jöttem a hathuszasal volt azért némi fogalmam mivel is fogok tapasztalatot szerezni, de ennek a monstrumnak tényleg nincs akadály terepviszony kérdésben.
Nincs, mert kivasalja, kilapítja, eltapossa azt...azok a gödrök és kátyúk amik még teherautóval is nehézséget okozna és lassításra vagy lépésben haladó tempóra kényszerítené a vezetőjét, itt a már felvett stabil 30 km/h körüli tempónkban szinte észrevehetetlenül simulnak ki a 30 tonnánknak köszönhetően. Van annak az érzésnek csábító ereje hogy egyszerűen megállíthatatlan és elpusztíthatatlan  vagy, nincs senki és semmi ami megállíthatna. Ami persze nincs így még egy tank esetében sem (megtudtuk, harci körülmények közt 8 percre van hitelesítve a cucc, annyit bír ki a lövöldözés közepette...aztán kampec) de perverz kéj tölti el az embert amikor belegondol, milyen hatásosan lehetne vele megoldani egy belvárosi csúcsforgalom kérdését a gyorsan és hatásosan eljutni A-ból B-be témakörben (...)

kipufogónyílás hidegen...

...és üzem közben :-)

Jó környezetben és jó barátok közt mint tudjuk az idő rohan, irány vissza a hangár. Olyan természetességgel parkoljuk le a nagy vasat a bejáratnál mintha csak a százhuszadik alkalommal tennénk az a már említett Trabival a kocsibejárón. Kiugrálunk, a szaki beáll a monstrumunkkal a hangárba.

.

Jön még egy kis extra bónusz mulatság, fényképezős pózolás és (vaktöltényes) pufogtatás géppityuval egy csarnok mögötti terepen. Aki még volt olyan szerencsés, és ezt tök komolyan mondom, - de lehet hogy csak simán öregszem - szóval, a mai srácokat elnézve szerencsésnek tartom magam hogy a mi korosztályunk még megkapta a neki kijáró egy-másfél éves szívatást és fegyelmezést a sorkatonai szolgálat alatt
.....szóval azoknak akik még ebbe a generációba tartoznak, nem feltétlen jelent újdonságot és frenetikus élményt ez a pufogtatós móka, de mókának feltétlen jó ez is.
És ha már összegzésnél tartunk, ez a kis órácska remek alkalom arra hogy kicsit kiszakadj a hétköznapokból, kicsit "keménycsávó-Rambónak" érezd magad és végül de nem utolsó sorban, jókat bandázz a haverokkal !

Balkáni hangulatú képek :  kapucnis, melegítős alakok harckocsival és fegyverekkel

A főszereplőről is szóljon néhány sor  
CHN-T 59 -es harckocsi

A harckocsi a II. Világháborúban legendássá vált és az orosz hadseregben rendszeresített  T-34-es tank Kínában továbbfejlesztett változata. 

Páncélvastagsága 15-50 mm, motor 580 LE-t ad le  40.000 köbcentiből, súlya 27 tonna, terepen akár 60 km/h sebesség elérésére is képes.
Ez a harckocsi jelenleg is számos fejlődő ország hadseregében van rendszeresítve, Európában csak Albánia rendszeresítette hadseregében.

Van egy világhírű kép ami már a mai negyvenes korosztály agyába is beleégetett a történelem és aki nem is ismeri a harckocsik világát az is tökéletesen előtudja venni ezt az emlékei legmélyéről. És hogy mi ez a kép és hogy kapcsolódik ide ????

Nos ez a kép az a bizonyos ami 1989-ben a Tienanmen téren készült......ugye emlékszel ?

(aki esetleg nem vagy csak fiatalka még ehhez, az üsse be a goole -ba az évszámot és a tér nevét)

... igen, innen lehet ismerős ez a harci jármű, úgy hogy még életedben nem is hallottad a nevét sem

hálótársak, Kraz és T59

---------------------------------------------------------------------------------------------------

Motorkerékpár restaurálás : Kovrov K55

Első rész :
Miből építkezünk ? 








a restaurálás fogalma:

Olyan (szakmai) tevékenység, amely a műszaki / kulturális örökség részét képező jármű :

állapotának felmérését, meghatározását

károsodást megelőző vizsgálatot

károsodás javítását

állapotának megóvását

a javítás eredményeinek dokumentálását jelenti. 

célja:
A  helyreállítás, információs értékének megőrzése, a jármű állapotának fenntartása, megőrzése és rögzítése.

A restauráláskor a javításokat, helyreállításokat lényeges változtatás nélkül kell elvégezni, cél az eredeti állapot helyreállítása!

.

...bla, bla , bla ....nézzük miből élünk.
Van itt nekünk ez az 1957-es évjáratú Zid Kovrov K55 -ös  125 köbcentis szovjet motorkerékpár. Szeretnénk régi fényében látni és mivel az elmúlt  lassan hatvan év igencsak megrágta, adni fog ez a projekt bőven munkát a hosszú téli napokra. Természetesen nem napi 8 órában napról napra és vért izzadva  fog elkészülni hanem  kizárólag a szabadidő jóleső  eltöltése a cél szép komótosan, csak semmi rohanás :-)
Motorkerékpár restaurálásáról, úgy nagy általánosságban már született írás ezen a blogon, annak minden örömeit és buktató is felsorolva, most ez a mese olvasható ismét csak kicsit konkretizálva, részletesebben, életszagúbban és testközelből. Egy kedves  barátomat idézve, akkor kezdődjön hát a szíííííívás !   :-)

.

Első lépésként a motort némileg megtisztítva kitoltuk egy szép napos hétvégén  az udvar közepére és alaposan körbefényképeztük. Ennek több oka is van, ha besülünk vele és a büdös életben nem épül újra össze fityiszt mutatva a Szovjet alkatrészek megbonthatatlan testvéri összetartásának, nos akkor legyen mit nézegetnünk hogy igen, egyszer volt az udvarban egy ilyen is.
Esetleg ha a pozitív életfelfogás és/vagy (tetszés szerint kiválasztható)  a buddhizmus örök boldogsága és optimizmusa (kész lesz ez wazze) és azon tanai irányítja életünket hogy megosztjuk másokkal saját tapasztalatainkat azzal a céllal, hogy ők megszabaduljanak vagy elkerüljék a rájuk leselkedő szenvedéseket, (ne szívjál ezzel meg azzal a szerelővel / fényezővel wazze, én már kitapostam neked ezt az utat) és kedves restaurátor társaim elérjék a nirvána állapotát. Nos erről is fog szólni ez a kis sorozat ami értelem szerűen úgy fog gyarapodni itt a neten ahogy a műhelyben is gyarapodnak az események.
Rövidre fogva, készült egy nagy csomó kép és részletfotó egész egyszerűen azért hogy mire elérkezik a tervként kitűzött összeszerelés pillanata, emlékezzünk minek hol a helye, milyen volt a fényezés fehér csíkozása, mi legyen krómozott és mi az ami csak polírozva volt esetleg natúr alu, stb, stb

.

 Laikusoknak és szörnyülködőknek jegyezném meg, a képeken látható ütött-kopott rozsdamarta példány egy viszonylag jó kiindulási alap, sőt gyakorlatilag ez már egy donor motor felhasználásával kipótolt hiánytalan motor, volt ám története az elmúlt évtizedekben.... de ezt majd egy következő alkalommal írom meg.

Előzmények : 
K55 restaurálás, nulladik rész / A donor 

(kép : internet)

S2000 - a fast and furious hisztéria áldozata

Ugye mindenki emlékszik a címben írt, több részt is megélt filmre és csinos szereplőnőjére valamint annak (csinos?) pink Honda S2000 -es autójára.
Tarolt amerikában és az öreg kontinensen is a cucc , posztreken, ruhákon, gyerekjáték formában és még számtalan helyről köszönt ez vissza és persze a valós nagyságú replikák képében is, mint a tuning kiállítások sztárja,  - na erről nem a márka és a  típus tehet.

szerencsére nem jutott rá pink festék

A Honda S2000 megjelenésekor egy ikon volt (egyébként még ma is az) a klasszikus roadster felépítésével, a klasszikus Honda minőségével és azzal amit nyújtani tudott annak aki a gázpedálját taposta...gyakran a féket is, rémülten (...)
Hátsókerék hajtás és a 240 lovas kétliteres szívómotor azért megtudja tréfálni az alkalmi tesztelőt egy kétüléses 1300 kilót sem nyomó autóban.

ne legyünk igazságtalanok, ez egy viszonylag jólsikerült átépítés

Megjelenésekor a tesztelők ódákat zengtek a verdáról és képzeletben naponta többször is térdere borultak a japán mérnökök nagysága előtt, többször, mindig akkor miután füligérő vigyorral a pofájukon kiszálltak az autóból. Aztán hipp-hopp eltelt tíz év és  használtan már egyre többen megtudják venni maguknak az egykori ikontárgyat. Szárnyat aggatnak rá, csavart köszöböt és egyéb tuningfogásokkal próbálják felülírni azt az formát amit a kis buzgó japánok hónapokon át és jen milliók befeccelésével és megterveztek. Döntse el maga mindenki kinek jobb az ízlése, a kis japcsinak vagy a tuning tunereknek ;-)

További tuning itt a blogon, klikk !

Útszéli kép 007 - kisegér a városi forgatagban

Meglepő és örömteli dolog amikor egy nagyváros kellős közepén látsz meg egy több mint hetvenéves autót békésen álldogálni az út szélén






Fiat Topolino szerepelt már ezen a blogon, egy steril körülmény közt, profin megvilágított és kiállított múzeumi darab. Sötét háttér, reflektorok fényei, adattábla és minden egyéb, nincs is ezzel gond hisz' ezért járunk autómúzeumba. De amikor az útszélen, hétköznapi autókkal körülvéve álldogál szerényen egy ilyen tárgy annak teljesen más a hatása, sokkoló :-)

Apropó, azt tudtad hogy alapból minden Topolino vászontetős (félkabrió) volt, akkor ez volt a fapados változatok jellemzője.
A kemény tető volt az extra dolog amit úgy értek el a gyártósoron hogy a vászon helyét belemezelték :-)

Olvasnál még sztorit a kisegérről ? 
Itt megteheted : fiat-500-topolino infók, történelem, stb

********************************************************

Képes beszámoló - 3. Őszi Szovjetjárműves Találkozó

...amikor az öregedő ruszki verdák meglátogatják az ősöreg Szovjet madarakat :-)







Kánya (AVB) Zoli ismét egy remek hangulatú találkozót dobott össze, szuper volt a helyszín kiválasztása, valamint a segítők és vendéglátók közreműködése is.

Volt itt minden, autók-motorok, tárlatvezetés a reptéri skanzenben és buszos reptéri kirándulás, forró kaja bográcsból, nagy beszélgetések/bandázások és a végére egy kis filmforgatás is. Ideális volt azon benzingőzzel fertőzöttek számára aki kisgyerekkel, családdal érkeztek...tegyük hozzá, ez nem minden ilyen rendezvényre mondható el. Beszéljenek a képek, íme :

nemrég még a hétköznapok részei voltak

két Moszkvics rikaság és egy Zsiga

korabeli rendőrverda

IL-18 pilótafülke

hely, az volt bőven...

...a nagy területen jól elfért a tömeg

Steyr és Tupoljev

tankolás után hajtómű indítás

Kismotorok :

.

.

Faros Bözsi a sztárfuvaros :

.

Igen, a szemfülesek kibökhetik, mit keres egy Ikarus a Szovjet járműves találkozón ?
Ez egy nagy találkozás volt !
 És hogy miért, nézd meg ezt a képet....közel 60 év választja el őket egymástól :

(Forrás : internet)