Garcia & Lolita: Mindent elsöprő szerelem (második rész)

 

Az előző posztot ott kezdtük hogy nem,  nem keveredtél rossz helyre kedves olvasó, ez nem valami hősszerelmes-romantikus lányregények gyűjtőhelye és ne ítélj elsőre a címből mert ez még mindig egy benzingőzzel átitatott ember blogja és a posztot ott hagytuk abba hogy ősszel egy további nagy (talán végső?) szépészeti beavatkozás is  bemutatásra kerül majd az autón. 

Nos szögezzük le még az elején amit a tulajdonostól, Garaciától megtudtunk. Feltehetőleg ez még nem a végső beavatkozás, hiszen a mint a hobbiautózásban általában, úgy a  Lowriderek világában sincs olyan hogy végső kinézet vagy műszaki állapot. Mindig és mindent folyamatosan szépíteni, reszelgetni kell, törekedni a tulajdonos által elképzelt tökéletesség irányába. Szóval, Lolita is kapott most egy erős sminket ami valljuk meg, baromira jól áll neki.

 Az első dolog ami az ember eszébe jut amikor meglátja az autót az, hogy ez valami irgalmatlan meló lehetett , ötletelés, tervezés és pláne a megvalósítás. Mert nem valami lelketlen, futószalag szerű munkával összedobott dologra gondoljon a kedves olvasó. Ez itt amit látsz, minden úgy van ahogy a Lowrider nagykönyvben (feltéve, ha lenne ilyen) meg van írva, hogy kell ennek elkészülnie és hogy kell ennek kinézni. Kézzel készült, hosszú szőrű ecsettel, vonalról vonalra......hihetetlen munka, már csak ha a csíkok mennyiségét és az autó méretéből adódó hosszát is nézzük. Aztán ott van még a csíkok és motívumok közt megbúvó, lehelet vékony, csillogós  aranyfüst fólia csík is...hihetetlen, tényleg, lenyűgöző !!!

Íme a részletek: 

Garcia & Lolita: Mindent elsöprő szerelem

Gyorsan szögezzük le még a legelején, nem, nem keveredtél rossz helyre kedves olvasó, ez nem valami hősszerelmes-romantikus lányregények gyűjtőhelye, ez még mindig egy benzingőzzel átitatott ember blogja, hozzá hasonló olvasói célcsoportnak. Viszont tényként le kell azt is szögezni, ez a történet már nem egy hobbiról vagy egy szimpla felújításról szól, nem a szabadidő hasznos vagy hasztalan eltöltéséről, ez bizony már színtiszta szerelem! Pénzt, időt és energiát nem kímélő, mindent elsöprő és kikezdhetetlen igaz szerelem. 

Ez az írás egy autóról fog szólni azaz egy különleges autóról és annak gazdájáról aki rajongásik odavan az  általa már több mint nyolc éve folyamatosan ápolt, szeretgetett és dédelgetett tárgyért aminek még neve is van, Lotita.

Szóval, amennyiben azzal folytatnám az irományomat hogy Gábor és a 1979-es Cadillac, nos lehet azzal sem lennénk közelebb  a témához. Viszont ha úgy írom Garcia és Lolita, nos akkor már akik kicsit is benne vannak a veterános, hobbiautós főleg amerikai autós körökben vagy akár csak olvasnak totalcar.hu-t és/vagy speedzone-t. Aki találkozott is esetleg velük személyesen az tudja, ez a két név egy mindig mosolygós, közvetlen , szimpatikus srácot és az Ő 1979-es Cadillac Sedav De Ville típusú autóját jelenti és ők így együtt a Chicano, Low Rider életforma  hazai koronázatlan királyai olyan hitelese módon, hogy azt a témában nálunk jóval nagyobb hagyományokkal rendelkezők is megirigyelhetnék!!!

Az autó folyamatosan épül és szépül, szinte nincs két egyforma szezonja amikor ne történne vele valami. A legutóbbi ép most ez év tavaszára készült el, komoly hifi és a lényeg, air-ride rendszer kapott a vas bő nyállal megeresztett csinosítással -főleg csomagtér, de a belső tér is kapott az autó stílusához tökéletesen passzoló lánc-kormányt - a Fullkontakt műhelyében és a nyarat már ebben a formájában járta a találkozóról találkozóra.

Viszont már őszre áll az idő és egy további nagy (talán végső?) szépészeti beavatkozás is hamarosan bemutatásra kerül, de erről majd kicsivel később. Addig is csodáljuk meg a részletek szépségeit az autón.

 

UPDATE:   azóta már van második része is a sztorinak, olvasd el azt is  :-)

 

.

Ferihegyi Ikarus találkozó 2021 ( Aeropark, Repülőmúzeum)

Október első hétvégéjén több mint 60 db különleges autóbusz költözöttbe az Liszt Ferenc repülőtér 2. Termináljának szomszédságában megtalálható Aeroparkba. Két nap volt, amikor nem csak a történelmi repülőgépek játszották  a főszerepet hanem a legendás Ikarus gyár buszai, köztük számos oldtimer jármű is. Nosztalgiajáratok, időutazás, látványos járműfelvonulás, interaktív programok és a bátrabbaknak még élményrepülés is volt a Li2-es repülőgéppel, amihez stílszerűen egy faros Ikarus vitte ki az utasokat.

Az Ikarus egyike a hajdani magyar ipar legsikeresebb, valóban világhírű márkaneveinek. Az állami autóbuszgyár előtörténete 1895-ig nyúlik vissza, viszont története Ikarus néven csak a második világháború után kezdődött meg, mint állami vállalat az 1970-es – 1980-as években meghatározó szerepet töltött be nem csupán a keleti blokk államainak piacán, hanem a világ számos pontján is. A rendezvény helyszínválasztása nem véletlen, mert a különféle Ikarus-ok nemcsak a tömegközlekedésben és a közutakon játszottak óriási szerepet hanem, évtizedeken át meghatározó szereplői voltak a ferihegyi repülőtér utasforgalmának, életének is. A buszok mellett nagy sikere volt a Li2-es áthúzásnak is, amit többször is megcsodálhatott az emlékpark közönsége!

 

"álmában csönget egy kicsit"

              Remíz

                              jelentése: kocsiszín, amelyben villamosok, trolik állnak.

                                         Eredete [remíz < francia: remise (kocsiszín)

 

Hyundai NEXO H2.Live

Az autózás és a mobilitás teljes generációváltása már a nyakunkba liheg, a jövő technológiája már az ajtónkon kopogtat, akár teszik, akár nem. Kicsit lépjünk feljebb az elektromos és/vagy hibrid autózáson mert van azoknál is jóval előre mutatóbb irány ha még ez nem is olyan kézzel fogható mint pl egy Toyota Prius.

 A Hyundai NEXO a dél-koreai cég 20 éves úttörő munkája a  hidrogénhajtású autók gyártásának területén - itt azért ne felejtsük el megemlíteni olyan európai gyártókat mint a BMW vagy a Volkswagen akik azért ennél már jóval korábban is kísérleteztek ezzel a meghajtási formával - de halgaussunk a NEXO diadalmas reklámszövegére, egy tökéletes nulla kibocsátású hajtás a mindennapokra. Nos igen, azok a fránya mindennapok. Több nagy autógyártó is évtizedeken keresztül hirdette az embereknek, hogy már nagyon közel van az üzemanyagcellás hidrogén-forradalom, hamarosan zajtalan, a kipufogóján vízpárát böffentő csodaverdák lepik el útjainkat! De igazából a kísérleti és teszt fázison egyik cég sem tudott túllépni hosszú évekig.....talán majd most. Ahhoz azonban, hogy ezeket az autókat nagy számban el is lehessen adni, számos nehézséget kell (még?) megbirkózni. Először is a a hidrogén nem tankolható otthon mint pl. a villanyautók, vagy hagyományos benzinkutakon a klasszikus benzin-dízel páros, így minden egyes töltést egy a speciális töltőállomáson kell megoldani. Ez jelenleg egyébként nem is olyan vészes folyamat, a 700 baros nyomáson (!!!) működő rendszer segítségével nagyjából öt percig tart a művelet, csak hát még ezeknek a kutaknak az elterjedése, az még itt a bökkenő. Arról még nem is szóltunk, a hidrogént vagy ezeken az állomásokon kell előállítani, vagy oda kell szállítani. A helyi előállításhoz elvileg csak víz és elektromos áram kellene, így logikusnak tűnik, hogy nagy napelem rendszerrel megtámogatva minden töltési ponton legyen helyi hidrogéntermelés is, de mindez hatalmas infrastrukturális hátteret igényel és a mi szintén nem elfelejtendő, ott van még maga az autó magas előállítási, ergo magas eladási ára is.

Ebbe a kemény fába próbálja most belevágni a fejszét a Hyundai az új technológiás modelljével. A Nexo ára 69 ezer euró ami nem kevés, amihez jár még öt év általános garancia és nyolc az akkumulátorra. A Nexo egy meggyőzően működő jármű, amely érdekes alternatívája lehet egyes plug-in hibrid autóknak. Mint autó, egyébkánt egy rendkívül praktikus, szimpatikus, jó anyag és kidolgozási minőségű cucc. Amit talán kicsit szokni kell, a szürkére festett középkonzolon elszórt gombok halmaza, köztük az automata váltó kapcsolóival.  Kicsivel lejjebb egy nagy, gumírozott borítású tárolót található, egy induktív töltőfelülettel, USB- és 12 voltos csatlakozók társaságában. Jól néz ki a digitális műszeregység a 12,3 col méretű érintőképernyővel, amin az adatokat három különböző oszlopba lehet rendezni (a navigáció,  médialejátszó és az üzemanyagcellával összefüggő paraméterek). gyakorlati használatban rendkívül hasznos dolog, hogy a Nexo mindig jelzi a következő töltőállomástól való távolságot. A biztonsági arzenálja pedig hozza a mai szint legmagasabbikát. Megjelenése tetszetős, formára is kívánatos darab.

És hogy mennyire fog beválni az autó a  hétköznapokban?  Mint minden mást, ezt is az idő fogja majd megmondani....meg remélhetőleg a sok-sok elégedett tulajdonos.

Hogy működik az üzemanyagcellás hajtás?  

Az üzemanyagcellák és az elektromos meghajtás a nagy teljesítmény kombinációja, amely a Hyundai NEXO-t igazi környezetvédelmi bajnokká teszi. Az üzemanyagcellában az elektronokat és a protonokat hidrogénből és oxigénből nyerik. Az elektronok hajtják az elektromos motort, a protonok oxigénionokkal kombinálva alkotják az egyetlen kibocsátási terméket: a vízgőzt.

1. lépés Hidrogén a három hidrogéntartályból és a külső levegő oxigénje beáramlik az üzemanyagcella külön területebe.  

2. lépés Az az üzemanyagcellában lejátszódó reakciók áramot, vizet és hő állítanak elő.

3. lépés A megtermelt villamos energiát a elektromos motor kapja hogy meghajtsa a járművet. 

4. lépés Az egyetlen -teljesen ártalmatlan- kibocsájtásra kerülő végtermék a vízgőz.  

 

Bugatti Chiron és egyebek, fémhulladékból

Thaiföld mindig is egy egzotikus, de furcsa és misztikumokkal teli ország benyomását kelti, még autós szemmel is (...)
 

Van egy hely a thaiföldi Chachoengsao tartományban, ahol a fémhulladékok dicsőséges életre kelnek, -túlzás nélkül mondható - szorgos, művészkezek által. Bangkoktól kb két órányi autókázásra keletnek található meg az a hely aminek már a neve is sokat mondó: Scrap Metal Art Thailand. 

Művészien újrahasznosított fémből, fahulladékból,  gumiból, egyebekből való tárgyakkal számtalan helyen lehet találkozni a világban vagy akár csak a világhálón, de ennek a  műhelynek a részletes szobrai lélegzetelállítóak. Már jóval azelőtt, hogy eljutnánk a fent említett Bugatti Chironhoz, mindent láthatunk a Robocop és a Terminátor T-800 hollywoodi sci-fi főhőseitől kezdve a Michael Bay Transformers robotjain át a háború előtti Mercedes 540K álomautóig, számtalan érdekességet is. De nem csak fémhulladék lehet az alapanyag, hogy bármi más is felhasználható a művészethez, arra remek példa a használt gumiabroncsokból készült óriás gorilla mellszobra.

A Scrap Metal Art Thailand honlapja szerint sok, a kiállításon is megtekinthető szobor megvásárolható és már több mint 40 országban szállítottak vevőknek. Egy olyan alkotás, mint pl. a Chiron, körülbelül 30 000 dollárba kerülne.

Emily

 

Emily nem egy Istennő, nem egy angyal és nem is egy szobrászművész fantáziájának agyszüleménye, Emily-t a Rolls-Royce-ok orremblémáját ugyanis egy valós, élő asszonyról mintázták anno. Emily nem sokkal a márka megalapítása után, 1907-ben készült el, és került fel Lord Montagu of Beaulieu úr Silver Ghostjára. 

 

A befolyásos lord maga bízta meg Charles Robinson Sykes szobrászt, hogy készítse el az impozáns orrdíszt, és rögtön modellről is gondoskodott, a legenda szerint Eleanor Velasco Thornton, ismert színésznő és modellel volt munkakapcsolata és ahogy az lenni szokott az ilyen legendákban, nem csak munkakapcsolat volt ez. Nehéz a lordok élete, házasságról a társadalmi és anyagi különbségek miatt szó sem lehetett, a lord későbbiekben elvett egy másik, rangban hozzá illő nőt. Kapcsolata Eleanorral azonban erősen feltételezhetően megmaradt, mivel egy lánygyermekük született belőle, titokban. 

 

 

A titokról kevesen tudtak, de köztük volt a szobrász, akinek egyébként gyakran állt modellt a szép hölgy, így adta magát a dolog, hogy most is ő kölcsönözze az arcát és a testét a szerelme számára készülő egyedi, különleges orrdíszhez.Manapság a nyugalom szimbólumaként is emlegetik, a minőség és az elegancia egyik megtestesítője, amelynek energikus megjelenését varázslatosan kecsesnek és felsőbbrendűnek tartják. 

 

Az orrdíszeket a mai napig tradicionális technológiával, kézzel készítik. Mivel az öntőformát össze kell törni, hogy megkapjuk az öntvényt, így valójában nincs két azonos szobor. 1951-ig maga a művész és a lánya gyárthatta csupán az orrdíszeket, minden egyes munkadarabot szignálva és bedátumozva majd ezt követően is csak  alig néhány beavatott ötvösmestert alkalmaznak a készítésére akik a hagyományoknak megfelelően szignózzák művüket.