Keresés ebben a blogban

2012. július 19., csütörtök

Próbakör / teszt : Piaggio Ape



Az élet 3 keréken : 
rettegtem, de élveztem minden percét :-)





A Piaggio családnak nem lehet elég hálás a motorosvilág, elsőként megajándékoztak minket a Darázs (Vespa) generációival majd gondolva a "jómunkásemberekre" is, jött az Ape (Méhecske). Mindez jónéhány évtizeddel ezelőtt és ami utánozhatatlan ebben a történetben, a Vespa ma is él és virul és mindkét járműről elmondható, -ami kevesekről - ezek olcsó / gazdaságos  napi igáslovaknak készültek és emberek ezreit szolgálták ki hosszú éveken át szürke és olcsó használati eszközként, majd jött a csoda : az emberek menthetetlenül beléjük szerelmesedtek, márkaklubokba tömörülnek a tulajok, óvják és féltik kis kedvenceiket és  (főleg) a veszpázás mára már életforma, önkifejezési eszköz. A világban új fogalom született, a Vespa-jelenség, egy életérzés szimbóluma lett. Nem csak Olaszországban, hanem szerte Európában, sőt Amerikában is egyre-másra alakultak a Vespa-klubok, tartottak tömegrendezvényeket.
Ennek az életformának egy perverz kis ága, vadhajtása Ape-snek lenni.

beszállás a piciny kis kabinba....
...igen, jól látod. Ketten ültünk benne, a fotós és a szőröslábú :-)



.
Egy kis történelem :  A Vespa gyártás a hatvanas évek derekán már erősen dübörgött és ekkor még a repülőgépgyártást is folytatták a cégnél,  és itt egy kicsit álljunk is meg. A családi vállalkozás egészen az 1884-ig nyúlik vissza, de igazán naggyá a II. világháborús repülőgép megrendeléseivel váltak, miután a béke beálltával ez a vonal megszűnt a hiány pótlására találták ki a kis "népmotort" amivel elérhetetlen magasságokba emelkedett a cég. (a legelső, kísérleti Vespák kerekei a háborús raktárkészletekből megmaradt repgépek kiskerekei és gumiai voltak). Szóval a Vespa sikerén felbuzdulva azonban egy újabb ötlettel állt elő Corradino D'Ascanio mérnök. Ez volt az Ape, azaz a méhecske, a robogók háromkerekű változata. Egy jól ismert, és széles körben terjesztett jármű, egy 'dolgozó partner'. 

Az Ape valójában a Vespa 'oldalbordájából' született, amikor D'Ascanio egy 'dobozzal' és két hátsó kerékkel egészítette ki a rendkívül népszerű robogót, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egy könnyen használható gazdaságos, hatékony és sokoldalúan hasznosítható haszongépjárművet gyártsanak,  hamar népszerűvé vált elsősorban a kereskedők, és a kis üzletek számára, mivel hatékonynak, gazdaságosnak, és könnyen kezelhetőnek bizonyult és befért minden olyan apró sikátorokba kis utcákba amikben még a személyautók sem, nemhogy teherautók... és aki járt olasz földön az tudja, ott ezek az apró sokszor rendkívül hangulatos sikátorok, átjárók igencsak gyakoriak.

erre még a macska is kíváncsi volt
mára már ritka ez az "egylámpás"
Hogy milyen volt menni vele ?
 Vicces, borzasztó vicces :-) A három kerék okozta  bizalmatlanságomat és némi rettegésemet feledtette a helyszűke okozta sokk, de így utólag belegondolva maga az ergonómia jó volt : puha üléspad a kormány pont középen (motor mivoltából fakadóan) minimális, de minden szükséges műszer és visszajelző rendelkezésre állt. Szóval egy embernek teljesen jó a kabin.
A motor viszont csodaszépen muzsikált, valahol messze hátul a plató alatt, nem tolakodóan és ordítva hanem szépen csendben és megnyugtatóan tette a dolgát. Üresen kicsit pattog a hazai "remek" utakon, de ha megpakoljuk (hamár egy teherhordóról van szó) ez már nem lehet probléma.
Élmény volt, csak a tenger és a pizza illata valamint valami dögös kis latinos temperamentummal megáldott  mamma hiányzott, akkor tuti hogy teljes lett volna az összhangulat :-)

blokk a plató alatt

pakolható : 150x150-es a felülete 

a futómű a feladatnak megfelelően erősített




A végére két kép , egy nem hétköznapi párosról, és ez így pöfögte keresztül az egész várost egy békés hétköznap délután (szerintem sokkoló látvány / útakadály volt )  :

egy Riga az Ape hátán

.
...

Szeretnél mégtöbb Vespa-ról olvasni a blogon ? 
Klikkelj,
ITT megteheted.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése