X1/9 "Berci"

 

Fiat X1/9 bertone

(első széria, keskeny lökhárítók és 1,3-as motor)

 

Személyes érintettség okán is, szívesen emlékezünk meg a blogon a Fiat egykori sikeres típusáról melynek számos beceneve volt. Itthon Bercinek hívták - Bertone formatervezésének okán - nyugateuróapában zseb-vagy baby-Ferrarinak, esetleg még szegény ember Ferrarijaként is emlegették. Mindenhol népszerű kisautó volt mert a bombasztikus formája és a nyitható tető adta élmény nagyon bejött a vásárlóknak, még a kissé vérszegény menetteljesítményeket is hajlandóak voltak megbocsájtani a kocsinak. Mert bizony a kritikusok gyakran emlegették az autó megjelenéséhez és amit ez a megjelenés sugároz, nos az ehhez képest, szerénynek mondható menetteljesítményt és a középmotoros elrendezés hátrányának betudható motorhűtési problémákat. Ezek viszont gyakran süket fülekre találtak a tulajdonosok körében, akik viszont egyenesen rajongtak kisautójukért. Nem tagadom, én is imádtam!

A Fiat X1/9 egy olasz, kétüléses, középmotoros sportautó volt amelyet a Bertone stúdió tervezett, és a Fiat gyártott 1972 és 1982 között, majd a Gruppo Bertone részleg vette át a gyártást 1982 és 1989 között.

(második széria, "usa" lökhárítók és 1500-as motor)

Az X1/9-et az 1969-es Autobianchi A112 Runabout koncepció alapján és annak stílusjegyeit átvéve fejlesztették ki, összetéveszthetetlen stílusát a Bertone stúdió jellegzetes vonalai adták.  Annak ellenére, hogy a Runabout az Autobianchi A112- ről kapta a nevét, a vadonatúj Fiat 128 SOHC motor egyik változata hajtotta. A Runabout jellegzetes ék alakú volt, és számos stílusjegyet vett át a kortárs motorcsónak dizájnból.  

Az eredetileg az 1972. novemberi Torinói Autószalonon debütált X1/9 és a típust a Fiat 850 Spider utódjának szánták (szintén Bertone dizájn) nem pedig a nagyobb és drágább 124 Sport Spider leváltása volt a vele a cél, amelynek gyártása egyébként az X1/9 élettartamának nagy részében is folytatódott.  Az autó monocoque karosszériáját a torinói grugliascoi Bertone gyárban  gyártották, majd a Fiat Lingotto gyárába szállították át végső összeszerelésre. Középre, keresztbe beépített - az utastér mögé, a hátsó csomagtér elé beépített - négyhengeres, 1290 köbcentiméteres motorja a Fiat 128-ból, konkrétan a 128 Coupé 1300-ból származik és a hátsó kerekeket hajtotta. Az első szériás 1,3 literes, 4 sebességes X1/9 változatokat a későbbiekben 1,5 literes és 5 sebességes váltóval szerelt frissített modellek követték, melyek külső ismertető jelei a nagyobb méretű és szögletes lökhárítóival valamint a sekélyebb motortér fedélekről lehet megkülönböztetni (ezek láthatók képeinken is). 1982-ben, röviddel az 1500-as modell bemutatása után, a teljes gyártást a Bertone vállalta magára, és a modelleket később "Bertone" X1/9-nek nevezték el. A Bertone modellek átdolgozott lábtereit újratervezték, hogy növeljék a lábteret és az üléskényelmet hogy a  magasabb személyek számára is kényelmes lehessen.

(Dallara versenyváltozat)

Retro gyűjtemény - Szentmártonkáta, újra (második rész)

                                        Ismét meglátogattuk!!!

 Úgy hozta a sors, jó három és fél év elmúltával ismét meglátogattuk a település nevezetességét. és meglátogattuk a Tölgyfa Panziót és az azt körülvevő retró jármű gyűjteményt is. Szentmártonkáta község Pest megyében, a Nagykátai járásban található meg. Az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál meghúzódó településig Budapest központjától alig 55 kilométert kell megtenni. 

A szentmártonkátai Tölgyes csárda a hozzá tartozó területen lévő tölgyes erdőről kapta a nevét, de mára már a bitang jó éttermükön és méretes ételadagikon kívül más nevezetességek is köthetők hozzájuk, a már említett tölgyfákon kívül is. Az érdekesen összeválogatott és egyéni ízlést tükröző gépjármű kiállítást ismét körbejártuk a csárda szabadtéri területén. Örvendetes megállapítás, a legutóbbi látogatásunk óta a gyűjtemény jelentős része tető alá, fedett kiállító terekbe költözött, így kevésbe vannak kitéve az időjárás viszontagságainak. 

A helyszín adottságára jellemző, ősszel - látogatásunk idején is - kissé sáros, a nyári melegben viszont poros a környék és ez utóbbi meglátszik az autókon, motorokon is. A járműveken éttermen és panzión mellet még említésre méltó a gyermekek nagy örömére szolgáló állatsimogató és az ősmagyar fajtákat bemutató kisállat / háziállat rész valamint a hatalmas játszótér. Sajnos anno kora tavasszal, most pedig borongós ősszel jártunk ott, így ezek most is kimaradtak egy kicsit a többihez képest. A járgányokra visszatérve, mint azt már korábban is megállapítottuk, itt aztán van minden ami az elmúlt évtizedek hazai - főleg az egykori KGST országokból  érkezett járműveiből álló - vidéki utcaképet meghatározta anno. Csettegők, házibarkács járművek és teherszállító alkalmatosságok, régi idők jellemző autó és motortípusai valamint számos busz és teherautó. Azért felfedeztünk pár frissen beszerzett verdát is s sorok közt, ami mindenképp örvendetes és dicsérendő. Már csak le kéne néha-néha mosni őket a portól, homoktól :-)

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

 Bónusz 

Az  időjárással ha nem is volt szerencsénk, de az amerikai autókhoz viszont egy véletlen egybeesésnek köszönhetően volt szerencsénk találkozni. Ugyanis pont amikor ott jártunk egy usa autós társaság látogatta meg a helyszínt, így a kiállított régi vasak mellett jó néhány modern autót és pár klasszikust is láthattunk nekik is köszönhetően                             

,

 .

75 éves a Forma–1

   75 évvel ezelőtt indult útjára a Forma–1-es világbajnokság, ennek alkalmából mutatunk be egy kis összeállítást az elmúlt évtizedek autóiból

 1949. novemberében soros ülését tartotta az akkor még csak alig három évvel korábban megalakult Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) és a találkozón egy olasz tag, Antonio Brivio gróf előállt egy javaslattal: alakítsák bajnoksággá a korábban Formula–A néven futó versenykategóriájukat. Javaslata annyi volt, hogy kezdjék pontozni az egyes versenyeket, és aki a végén a legtöbb egységet gyűjti, kapja meg a világbajnoki trófeát. A gondolatot tettek követték. Az első verseny 1950. május 13-án Silverstone-ban került megrendezésre. A nevezők listája 21 nevet tartalmazott, a nevezés díja 95 font volt és a  rajtlistán többek között hercegek és grófok is szerepeltek.

Bár a bajnokság karaktere, arcvonásai és persze a szabályai is sokat változtak a bő hét évtized alatt, egyvalami ugyanaz maradt, a technikai sportok királya,  a technika és pilóták (csapatok) semmihez sem hasonlítható küzdelméről szól amely ma is rajongók és tv-nézők tömegeit ejti rabul.

.

,

.

 A képek az idei „75 év, 1 ülés” elnevezésű, a Forma–1-es Világbajnokság 75. évfordulóját ünneplő nagyszabású kiállításon készültek. A kiállítást 2025 októberében rendezték meg a bolognai Auto e Moto d'Epoca nemzetközi veteránautó-kiállításon. A kiállítás címe a sportág 75 évét és az együléses autók természetét emeli ki. 

 

A kiállítás főbb elemei a következők voltak:

A Forma–1 története: A kiállítás bemutatta az F1-es együlésesek technikai, stilisztikai és építészeti fejlődését az 1950-es évektől napjainkig. 

Ikonikus autók: Több mint 25 autentikus autót állítottak ki, köztük az 1952-es Ferrari 500 F2-t, a Mercedes W196R-t és Kimi Räikkönen bajnoki címét hozó Ferrari F2007-et.

 

 1977 Shadow DN8-6A (Riccardo Patrese)

.

1974 Shadow DN3   (Tom Pryce)

 

.

1980 Arrows A3   (Jochen Mass)

,

1963 Lotus 24 P1   (Jim Hill)

 

.

1966 Cooper T81 Maserati   (John Surtees)

 

.

 1969 BRM P139    (John Surtees)

 

,

 2007 Ferrari F2007   (Kimi Raikonen)

.

1979 Ferrari 312 T4   (Gilles Villenueve)

.

,

2017 Toro Rosso STR12  (Pierre Gasly)

 

,

1963 Ferrari 156 F  (Phil Hill)

 

 1954 Mercedes-Benz W196  (Stirling Moss)

 

.

  1984 Alfa Romeo 184T   (Riccardo Patrese)

 

.

1972  BRM P180   (Niki Lauda)

 

.

Jelentős esemény volt ez a motorsport-rajongók számára, mivel olyan ikonikus F1-es autókat hozott össze, amelyek ritkán vagy talán még soha nem voltak korábban egy helyen, egy időben megtekinthetők.